Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
A főváros azonban nem tágított, s az FKT-t alapjában véve végrehajtó-közegként értelmezve abszurdumnak tekintette, hogy a kormányzat azt „ oly halalmi jogkörrel kívánj a felruházni, amely őt közjogunk hagyományos történetifejlődése, de hazai törvényeink alapján sem illeti meg”. A hagyományos municipalista érvelést hangoztatva úgy vélte: „a törvényhatóságnak ... van autonómiája s önkormányzat, azaz az alkotmány által átruházott hatalma van bizonyos körben állandó jogszabályokat alkotni s határozatokat hozni saját belügyeire Az FKT csupán végrehajtó közeg, amely nincs jogosítva „általános rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat” alkotni. A jogügyi bizottmány a Közmunkatanács delegitimá- lásához az egyesítési folyamat történeti szempontú magyarázatát is felhasználta, hangsúlyozván, miszerint „ a Fővárosi Közmunkák Tanácsa néven életre hívott végrehajtási közeg megteremtésének célja " pusztán az volt, hogy „ a kereskedelem előmozdítására szánt középítkezéseket ... végrehajtsa, másrészről pedig a fővárosnak egységes és egyöntetű alapon való szabályozását keresztül vigye ", mivel „afőváros egyesítése még keresztülvive nem vofr".348 A közgyűlés ezen érvekre támaszkodó feliratát a képviselőház azonban elutasította. Ezt követően az FKT 1894-ben tette közzé végleges jellegű „ Építésügyi szabályzatát”, - óvatosan „az 1870. éviX. törvénycikk alapján” általános jellegű jogszabályi utalással — amely 1914-ig biztos fogódzót jelentett „ afővárosi építkező közönség” számára.349 Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések Költségvetéspolitika, vagyonkezelés Jóllehet az 1873-as városegyesítést már a kortársak is egyfajta „városalapításkénf ’ értékelték, s a későbbi fejlődést és eredményeket ezen esztendőtől fogva vették figyelembe, költségvetéspolitikai szempontból a régi szemlélettől való elrugaszko348 BFL IV. 1407.b. 1635/III/1875. lvt sz. 50/1892. jogügyi biz. 349 BFL IV.1403.a. 1118/1892. kgy. sz. ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZAT, 1894. 190
