Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
getlenségi tábor megegyezése kiábrándította a vérmes nemzeti közvéleményt. Arad városának, s más törvényhatóságoknak a tiszti vizsgák magyar nyelven való letétele tárgyában kelt körirata fölött a közgyűlés ugyanis egyhangú szavazattal napirendre tért. Kormánypárti és ellenzéki városatyák országos politikai kérdések tárgyalása során elfoglalt pozíciója tekintetében, ha túlzó módon is, ám frappánsan - s nagyjából általános érvényűén - állapította meg a Pesti Napló: „ úgy tőnek a pártok ... mint közös ketrecbe zárt vadállatok, melyek szeretnék egymást szétmarcangolni, de mivel mindenik fél a másiktól, egymást nem bántják, hanem megnyugosznak. A többség fél a vitától, a kisebbség a leszavazástól... ”325 A főváros és a Közmunkatanács viszonya A középítési szabályrendelet ügyében az egész korszakon át, 1894-ig, a végleges szabályzat kiadásáig tartó vita remek lehetőséget biztosít számunkra a helyhatóság és Közmunkatanács fövárosvíziójának, ezen belül a városatyák értékszempontjainak és érdekérvényesítő törekvéseinek tanulmányozására. A törvényalkotó a fővárosi építésügyet eredetileg később alkotandó törvény útján szándékozott szabályozni, s Reitter Ferenc el is készítette a részletes jogszabálytervezetet, ám végül is eltekintettek annak benyújtásától.326 Mind a főváros, mind az FKT érzékelte ugyanis a fejlődés dinamizmusát, s Podmaniczkyék „ a felmerülő problémák adminisztratív kezeléséhez ” szokott voltuk ellenére is egyfajta mozgó szabályként kezelték a fizikai környezet alakításának feltételrendszerét.327 Az FKT befolyását az a törvényi rendelkezés biztosította, amely kimondta, hogy a városok kötelesek mindenben szem előtt tartani az általa megállapított elveket és utasításokat.328 A Közmunkatanács ezek kidolgozásába azonban messzemenően 325 BFL IV.1403.a. 241/1889. kgy. sz. Pesti Napló, 1889. február 28. 326 Vö.: Reitter, 1873. 327 DÉRY, 2005. 91. p.; A Középítési Bizottság is osztotta ezen nézeteket; mint hangsúlyozták: „a technika és a főváros helyi viszonyai folytonos fejlődés és változás alatt állván, csakhamar be- következhetik szüksége annak, hogy a rendszabályokon változtatás vagy módosítás történjék, — s ilyen, talán sürgősen szükségelt változtatás egy helyhatósági statútumon könnyebben és hamarabb eszközölhető, mint ha törvény megváltoztatása iránt az országos törvényhozáshoz kell folyamodni". KÖZÉPfTÉSI BIZOTTMÁNYI JELENTÉS, 1875. 2. 328 1870:X. te. 22. §. 181
