Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
VIII. kerületi városatya „folytonos hahota és »eláll!« kiáltások közt" volt csak képes a kormánypolitikát támogató hozzászólását megtartani.313 A közgyűlés a nem csekély számú zsidó vallású/eredetű képviselő reprezentáci- ója ellenére különösebb érzületi fixáció nélkül — jobbára, hogy úgy mondjuk „külpolitikai vetületben” tartva a problematikát - tárgyalta a galíciai zsidók bevándorlása tárgyában érkezett nevezetes Szatmár megyei átirat kérdését. A polgári jog- egyenlőség érveit hangoztató filoszemita (br. Kaas Ivor, Szabó Alajos), s azzal szemben a „gazdasági zsidó” kártékony voltát hangoztató antiszemita (Fuchs Gusztáv, Halász Géza, Zmeskál István) hangvételű hozzászólások elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy pénzsegélyt szavazzon meg a főváros az oroszországi zsidók Amerikába menekítésére-mi több ajavaslatot „ nagy derültség” fogadta.314 A főváros magyarosodásának ügye, a folyamat előmozdítása pártállásra való tekintet nélkül a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésnek számított a korabeli városatyák szemében. Ebben az értelemben támogatták például Nyitra megyének a magyar nyelv kötelező tantárggyá tételét kérelmező feliratát is.315 A helyhatóság a közvélemény széleskörű együttérzését tudhatta maga mögött a rendelkezésre álló közművelődési eszköztár ezen célú felhasználásakor. Két ízben telt meg zsúfolásig az Újvárosháza érdeklődőkkel ebben a korszakban, s mindkét fejlemény a magyar nyelv ügyével volt kapcsolatos.316 A Gyapjú utcai német színház működési engedélyének megszavazása volt az egyik esemény. A „tűzbiztonsági szempontú” kérdés tárgyalásakor, 1880. április 313 BFL IV.1403.a. 438/1877. (június 13-14.) kgy. sz.; Pesti Napló, 1877. június 13.; BFL IV.1403.a. 603/1878. (október 16-17.) kgy. sz.; Pesti Napló, 1878. október 17-18. 314 BFL IV.1403.a. 294/1882., 413/1882. kgy. sz. A zsidókérdés tabusítására irányuló burkolt javaslatként értelmezhetjük Halász Géza egykori Pest városi tiszti főorvos szavait: „ ...figyelmezteti az indítványozót, hogy midőn e kérdés a múltkor hasonló alakban felvettetett, azt a közgyűlés általános ellenszenvvel fogadta. Nem akarja a kérdést részletesebben fejtegetni, hanem azt indítványozza, hogy a közgyűlés az indítvány fölött napirendre térjen". Pesti Napló, 1882. június 1. 315 Figyelemre méltó a főváros feliratának a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített szövegtől eltérő változata: „Bármennyire tisztelettel viseltetünk is ... a hazánkban lakó nem magyar ajkú testvéreink nemzetisége és nyelve iránt, — ezen tiszteletet nem tarthatjuk túlterjedőnek ama határvonalon, ahol a magyar nemzetiség, mint állami létünk fenntartó eleme iránt tartozó kötelességünk kezdődik... " BFL IV. 1407.b. 356/1/1877. lvt. sz. 155/1877. (március 7.) kgy. sz. 316 Az Irinyi Károly által a debreceni városatyák szemére hányt „ túldimenzionált magyar etnikummítosz" érzületvilága éppenséggel a budapesti terepen sem volt idegen. IRINYI, 1986. 49. p. 178
