Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil
Régi és új városatyák nagyjából hasonló - kisebb - mértékben vettek részt kimondottan politikai-társadalmi jellegű szervezetek munkájában. Újak és régiek is találhatók a városegyesítés előkészítése körüli vitákban szavát többször is hallató szabadelvű-demokrata irányultságú Egyenlőségi Körben, s a valamivel talán konzervatívabb Nemzeti Kör vezető testületéi is egyként helyet adtak patinás patríciusoknak és újsütetű világvárosépítöknek. A várospolitikai vezetőréteg mentalitásának módosulására teljes egyértelműséggel az egyházi és a városi intézményi szervezetekben mutatott aktivitás eltérő foka utal. Noha a régi közgyűlésekben is előfordult - főként az igen intenzív egyházközségi életet élő evangélikus - városatyák fokozott hitegyleti szerepvállalása, az újak e tárgyú érdekeltségének jelentős arányú megnövekedése mégis az izraelitáknak még a luteránusokat is felülmúló hitközségi aktivitásával magyarázható. Vagyis míg a régiek között elő-előfordultak evangélikus egyházi és iskolakurátorok, presbiterek, a görög-román egyházhatósághoz delegáltak, - most viszont az új érában szinte alig találunk olyan tehetős izraelita gyárost vagy nagykereskedőt, akinek ne lett volna valamilyen tisztsége vagy legalább választmányi tagsága a helyi hitközségnél. Külön ki kell emelni a hitközségi irányítás alatt működő, de karitatív vagy kulturális jellegű különféle egyleti aktivitást: Izraelita Beteg és Temetkezési, Kéz- és Földműves Egylet, Hitközség Iskolai, Jóléti, Kórházi, Kultúr-, vagy Pénztári Választmány, Pesti Izraelita Hölgyegylet, Izraelita Országos Iroda Elnöksége, stb. A jótékonysági-karitatív városi létesítmények közvetlen képviselőtestületi ellenőrzését szükségesnek tartó hagyományos, „gyámolító” mentalitás következményeként 1873 előtt az Erzsébet Leány- és a József Fiúárvaház, valamint a Szegényház és a Dologház bizottmányi felügyeletét kizárólagosan közgyűlési tagok látták el. Lássuk ezek után, hogy egy-egy igen intenzív egyleti életet élő személy esetében hogyan festett a társadalmi aktivitás. A tíz legtöbb társadalmi szervezetben vezető szerepet játszott közgyűlési tag között két régi polgárt találunk: Fuchs Rudolf dohánynagykereskedőt és Ludvig János bábsütőmestert. Előbbi a szepesi patríciusok közül való volt, 1842 óta rendelkezett pesti polgárjoggal, s 1848-tól fogva volt folyamatosan a pesti közgyűlés tagj a. 1873-ban három ház után fizetett 2265 forint házbéradót, mint lipótvárosi virilista; az 1867-es tisztújításon a városrész összeíróbizottságának elnöke, s hét 171
