Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

csupán egyetlen banknak - az Angol-Magyar Banknak -, de kilenc ipari cégnek volt vezetőségi tagja (ezek közül egynek volt elnöke is).249 Wahrmann Mór a multipozicionalitás megtestesítőjének tekinthető. Önként vállalt társadalmi szere­pei közül érdemes az obiigát kereskedelempolitikai szervezetekben (Kereskedelmi Kamara, Kereskedelmi Akadémia, Lloyd, stb.) viselt tisztségei, ill. tagsága mellett felekezeti szerepvállalásait is megemlíteni: tagja volt ui. az Izraelita Hitközség Iskolai, valamint az Izraelita Kéz- és Földműves Egylet választmányának is. Az egyes iparágak képviselői A bizottsági tagok legnagyobb részét - miként 1867-ben is, csak most kisebb arányban - a különféle ipari kategóriákhoz tartozók alkották. A leggyakrabban elő­forduló iparágak egyrészt az élelmiszeripar, másrészt az olyan infrastrukturális j el- legű iparágak, mint az építő-, a fa- és a vasipar voltak. Avirilisek és nem virilisek iparágak közötti megoszlását szemlélve a legfőbb különbséget az élelmiszeripari ágazathoz tartozóknak a viriliseknél, míg az építőipariaknak a nem viriliseknél való némi többlete alkotja. Megj elennek a virilisek körében a malomipar reprezentánsai, ha nem is a legna­gyobb nevek. A Pesti Sütő és Gőzmalom Rt. igazgatótanácsában öt közgyűlési tag is helyet foglal: Argauer József, Schmidlechner Károly és György, Freisleder Nán­dor, valamint Igl Antal; de a Lujza és a Concordia malmok vezetőségi tagjaival, Fischer Károly cukrásszal és Gschwindt Mihállyal, a neves szeszgyárossal is talál­kozunk. A szeszipart a virilisták körében Gschwindt Mihályon kívül Átláss Samu, Hölle János Márton pezsgő- és Kari Ferenc ecetgyáros képviselte. Noha virilista létükre nem voltak túlzottan nagy adófizetők, jól prosperáló voltukra utal, hogy a hetvenes évek elején többüknek is módjukban állt a város különböző pontjain — mint utaltunk rá - egy-, két- vagy háromemeletes bérházak építtetésével stabilizál­ni a vállalkozásban megszerzett profitot.250 249 Ezek: a Pannónia Gőzmalom elnöke; az Első Magyar Gépgyár Rt.; a Pesti Könyvnyomda Rt.; a Ganz; a Kártoló-Fonó; az Egyesült Magyar Kőszénbánya; a Géptégla és az Első Magyar Részvényserfözde Rt. 250 Egyemeletes bérházat építtetett 1871-ben Átláss Samu; kétemeletest 1870-ben Gschwindt Mi­hály és 1871-ben Hölle J. M.; háromemeletest pedig 1874-ben Freisleder molnármester. 126

Next

/
Thumbnails
Contents