Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

lehet nyers vagyonossági indikátorként alkalmazni.242 A városatyák által építtetett bérházak az övezetek általános építési gyakoriságának megfelelő szóródás szerint helyezkedtek el. A zöm, a súlypont természetesen a balpartra, az V-VIII. kerületi belső övezeteknek kb. a Rottenbiller utca vonaláig terjedő részeire esett. Az épített bérházak nagysága is szinte hajszálpontosan illeszkedett a kerületek általános fejlődési, ill. vagyonosság szerinti meghatározottságaihoz. Míg a jobbparti csekély arányú építkezések esetében is feltűnő a jórészt nyaralóövezeti földszintes kúriák előfordulása (1884—1885), addig a balparton az emeletszám-gyakoriság egész más képet mutat. Figyelemre méltó ebből a szempontból például a Lipótváros és az Erzsébetváros esetében tapasztalható ellenirányú tendencia.

11. sz. táblázat. Városatyák benyújtott építési engedélykérelmei -1861-1889

Mely rétegekhez tartozók építtetik?

Összesen

Értelmiségiek

Hivatalnokok

Magánzók

Reál terület

I. kerület

Földszint

2

2

2

6

1 emelet

2

1

1

3

7

2 emelet

3

3

3 emelet

1

3

4

4 emelet

Összesen

3

3

3

11

20

%

15

15

15

55

100

242 Az 1873-1912 közötti időszak vonatkozásában a 171 virilista és 158 nem virilista képviselő (bér)házépltkezéseiről a következő adatok állnak rendelkezésre. Földszintes ház: 12 virilis - 13 nem virilis; lem.: 56 virilis - 47 nem virilis; Ilern.: 59 virilis - 48 nem virilis; Illem.: 57 virilis - 42 nem virilis; IV em.: 9 virilis - 8 nem virilis.

116