Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

röknek adják át a kezdeményező szerepet. A budapesti viszonyok tekintetében is fontos párhuzam, hogy az 1860-as, 1870-es évek döntően német eredetű nagypolgársága számára is a helyi közélet lesz az igazi kibontakozási avagy szereplehetőség, s a közvélemény mérvadó része is bennük látja a közjó letéteményeseit. Némi túlzással azt is mondhatnánk persze, hogy hatalmas sajtóbefolyásuk révén magukat láttatták ekként! A várospolitikában aktív nagypolgárság úgy tűnik tehát képes össztársadalmi méretekben és érdekek mentén cselekedni - túllépve mintegy saját osztálymeghatározottságain.225 A Bildungs- és a Wirtschaftsbürgertum képviselői, némileg elrugaszkodván tehát a hol reakcionárius, hol radikális kispolgári rétegektől, egyszerre próbálják meg felvenni a küzdelmet az ipari forradalom nyomán kiterebélyesedő pauperizáció, valamint a birodalmi dimenziójú politika kihívásaival.226 Eladdig, hogy Jürgen Reulecke például egyenesen az előbb említett rétegek képviselőit tekinti a modem német önkormányzatiság megteremtőinek.227 A korabeli bécsi községpolitikai helyzet is nagyjából ezen vonásokkal jellemezhető.228

A németországi Großbürgertum előtérbe nyomulásával szemben Franciaországban viszont, ahol a „kisebb léptékű kapitalizmus nagyobb szabadságot eredményezett”, a városi kisegzisztenciák is szélesebb körűen voltak képesek stabilizálni helyzetüket, s a műveltségi rétegek sem különültek el olyan határozottan. A városi kispolgárság sikeresen építette ki pozícióit a jóllehet korlátozott mozgásterű, ám modem helyi képviseleti rendszer követelményeinek megfelelően.229 230

Inkább a németországival rokonítható ugyanakkor a brit helyzet, ahol az 1830-as évektől fogva folyamatosan „csöpögtetett” reformok eredményeként az alsó középosztálynak mintegy „a népről” való leválasztásával („all property against all poverty ”)2m némileg tágultak a városi reprezentáció társadalmi felületei, jóllehet a big business az 1850-es, 1860-as évektől itt is átveszi a városi képviselőtestületek irányítását.231A kisebb ipar és kereskedelem reprezentánsai az angol városokban is csak igen korlátozott számban foglalhattak helyet a testületekben.

225 KAELBLE, 1995. 286-287. p.; Kocka, 1993. 7-8., 28-29. p.

226 Kocka, 1993. 16. p.

227 Reulecke, 1989. 122. p.

228 Fischer, 1971. 24. p., Till, 1957. 76. p.

229 KAELBLE, 1995. 11., 293. p.

230 Cannadine, 1998. 77. p.; Trainor, 1985. 1-13. p.

231 Hennock, 1973. 25., 29. p.; PACIONA, 1995. 97. p.; JOYCE, Class. 327. p.

101