Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

///. 2. Murány a kettős királyság időszakában (1526-1548) Fontos kiemelnünk tehát, hogy a krónikák és a szakirodalom állításával szemben Szapolyai Murányt nem birtokba, csupán kezelésbe adta a Tornallyaiaknak. Még 1528-ban is csak arról biztosította hívét, Tornallyai Jakabot,

31 hogy a várra fordított költségek megtérítéséig tőle azt semmilyen szín alatt és semmilyen módon el nem fogja venni.

32 ígéretét azért tette, mert Tornallyai saját jövedelmeiből a várat rendbe hozta, megerősítette, és sok gyalogost tartott a várban. Mivel az oklevél a lengyelországi Tarnowban kelt, arra következtethetünk, hogy Tornallyai Jakab Szapolyai leghűségesebb hívei közé tartozott, követte őt akkor is, amikor Szapolyainak I. Ferdinánd seregei elől menekülve az országot is el kellett hagynia.

33 IIa Bálint azt állítja, hogy Szapolyai János Murányt Mohács után „egyik védőbástyájává építette",

34 amely állítást ugyanakkor úgy egészíthetjük ki, hogy ezeket az erődítéseket a Szapolyai által kiadott oklevél is a Tornallyaiaknak tulajdonítja. Az utolsó biztos adatunk Tornallyai Jakabról 1528-ból származik. Valószínűleg még hazatért Lengyelországból, majd egy nem ismert időpontban, talán még 1531 előtt meghalt.

35 Halála előtt kiskorú fia, János gyámjaként Basó Mátyást, familiárisát, régi Gömör vármegyei nemest jelölte ki,

36 aki tehát gyámként ekkor került Murány birtokába, ami valójában csak kezelési jogokat jelentett. Megmaradt Szapolyai pártján, de nem tartotta be Tornallyai Jakab végakaratát, mivel annak fiát Lengyelországba küldte, hogy eltávolítsa öröksége közeléből. Tornallyai János 31 BARTA 1997. 635-680. p. Tornallyai Jakab több alkalommal erdélyi sókamarai ispán volt, majd Mohács után Szapolyai kincstárnoka. Draskóczy szerint „Thornallyai" Jakab 1521. januárjától - 1522. február 22./március 1-jéig, illetve 1523. november 7. után volt erdélyi sókamarai ispán. Hozzá és Várdai Pálhoz köthető a királyi sómonopólium reformja. DRASKÓCZY 2004. 30-31. p. Várdai és Tornallyai között bizonnyal jó kapcsolat alakulhatott ki, mivel Várdai Pál Tornallyai Jakab fiát, Jánost Murány 1549-ben bekövetkező ostroma előtt támogatta a Murányért folytatott tárgyalások során. R. KISS 1908. 69-70. p. 32 OStA HHStA UA. Fasc. 8 fol. 102. Tarnow, 1528. április 8. 33 Magyarország története. 1987. 185. p. 34 ILA 1944-1976. I. 235. p. 35 Ebben az évben már Basó Mátyásról mint murányi kapitányról értesülünk. Késmárki levéltár. 1872. 679. p. 36 NAGY Iván 1865. XII/ 261. p.