Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

V. Murány helyzete a végvárrendszerben

nyához és Bakabányához intézett levelét, amelyben a városoknak szemére veti, hogy már három éve nem fizetnek neki semmit, pedig a [török] császár ezeket a városokat nekiadta. Az ügy elintézésére a város bíráját és tanácsosait Budára hívta. Balassa a város követeitől kapta a levelet, és azzal egészítette ki, hogy a törökök nagy számban gyülekeznek, Bakabánya elpusztítására készülődve. Kéri, hogy az uralkodó erősítse meg a bányavidéket, mert ha nem, nagy pusztulásnak néznek elébe, amely az uralkodó kamarájának hasznát is jelentősen csökkenteni fogja. Az 1570. évben a Murányt keletről határoló védelmi övezetről készült egy jelentés, amely szerint a Krasznahorkától Murány ig terjedő részében a martalócok kisebb, naponkénti betörései miatt javítani kellene a végvárvonal védelmi képességeit.

29 Javasolták, hogy Csehieken, amely Szabadkával szemben, Krasznahorkától egymérföldnyi (a Csehiekig tartó út kb. 17-18 km) távolságra van, hozzanak létre erődítést, és lássák el magyar gyalogos örséggel. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy az ez idáig a hegyekből és az erdőkből támadó martalócok nagyobb kárt okozzanak, ráadásul így Muránnyal jobb összeköttetést lehetne kialakítani. Bár a hegyek magasak és nehezen járhatók („hoch und wild"), mégsem lehet erősség nélkül hagyni őket. A hegyek gyalogosokkal való megerősítése feltétlenül szükséges - ahogy az a vend vidéken szokásban van -, mert ezek alacsony költséggel teljesen meg tudják védeni az erdőket. Ezért azt javasolják, hogy a mellett az 50 drabant mellett, akiket Sáros és Szepes vármegyében tart az uralkodó, szükség van még 32 lovasra és 40 drabantra. Az 1577-es bécsi haditanácskozásra készített javaslatban a bányavidéki várakról általánosságban megjegyezték, hogy jelenlegi számukban jól meg tudják akadályozni a törökök betörését.

30 Murányról azt állították, hogy a várban 84 német katona, valamint a kapitány hat lovasa állomásozik, a vár alatti kastélyban 30 gyalogos. Mivel azonban Murány magasan helyezkedik el, az ellenség nem képes nagy kárt tenni benne, ezért elegendő a várban összesen 60 német gyalogost tartani, a kastélyban szolgáló 30 gyalogos számát azonban nem javasolták csökkenteni.

jl Hogy Murány a bányavidéki főkapitánysághoz, tehát a Magyar és nem a Szepesi Kamarához tartozott, azt igazolja, hogy a kor katonai vezetői, amikor a védelem 29 ÖStA KA AFA 1570 11/1. Ibi. 1-17. Niclas zu Salm és Frantz von Pöppendorf véleményes jelentése a felső-magyarországi várépületek, tüzérség és élelmezés helyzetéről. 30 ÖStA KA AFA 1576 13/2.