Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

V. Murány helyzete a végvárrendszerben

sonló végvidéki körzet Zólyom, illetve Kanizsa esetében alakult ki). A várban és az alatta elterülő alsóvárban 1576-ban 424 német gyalogos és 257 német lovas, 1582-ben egy zászlóalj német gyalogos (370 fő), 80 lovas puskás, 200 könnyűlovas (huszár) szolgált. A Szendrőhöz tartozó Balog várában 50 magyar gyalogos, valamint további 20 gyalogos szolgált. Szendrő azonban az uralkodótól már az előtt is komoly támogatást kapott, hogy királyi kézre került volna. Az addig Kassára utalt Abaúj és Torna vármegyei ingyenmunkát 1559-től folyamatosan Szendrő megerősítésére rendelték,

23 söt a fogságban lévő Bebek György felesége elfogadta, hogy a vár alatti kastélyban királyi csapatok állomásozzanak. 1563-ban egy összeírásban Szendrőről a mustramesterek megállapították,

24 hogy az uralkodó Bebek feleségénél 200 könnyűlovast tart. Ezt nem tartották elegendőnek, így még legalább 100 lovast javasoltak odavezényelni, akik így a szendrői főkapitány 200 német és 200 magyar gyalogosa mellett szolgálnának. A javaslat a Haditanácsban, úgy tűnik, nem talált megértésre. Az irat szélén más kéztől származó megjegyzés szerint Szendrőn elég annyi katona, amennyi van. A jelentés szerint egyébként a Bebek családnak Szendrőn kívül saját jövedelmeiből kellett ekkor még Szádvárt, Krasznahorkát, Putnokot, Pelsőcöt, Gombaszöget és Csetneket (Granitz Flecken und Castel) ellátnia, amit békeidőben meg is tudtak tenni. Ismét csak a margón más kéztől származó glossza szerint, mivel Gombaszög és Putnok egymáshoz közel helyezkedik el, az előbbit le kell rombolni, és Putnokot meg kell erősíteni.

25 Szendrő hadászati jelentőségének emelkedését és ennek kapcsán a hadiigazgatás átalakuló preferenciáit mutatja, hogy 1564-ben egy alkalommal, 1580-tól pedig folyamatosan Murányról a tized felét, 1584-től egynegyedét Szendröre rendelték. A bányavidéki várak és Murány viszonyáról érdekes módon viszonylag kevés forrás áll rendelkezésünkre. Kivétel ez alól az 1556-os év, amikor különböző jelentésekből jól megfigyelhetjük a környék hadászati átalakulását. Márciusban a törökök elfoglalták Szabadkát, amely vár addig keresztény kézen volt, de őrsége 23 H. NÉMETH 1997. 150. p. 24 ÖStA KA AFA 1563 1/12. 25 Uo. Figyelemre méltó, hogy a Bebekek Alsó- és Felső-Magyarország hatarán milyen sok erődítménnnyel rendelkeztek. Ezek birtokában komoly hatalmi tényezőnek számítottak, nem csoda, hogy a Habsburgok és az oszmánok számára is egyaránt kelendő szövetségesek voltak.