Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
V. Murány helyzete a végvárrendszerben
azt bizonyítja, hogy mégis ez volt a legfontosabb és a legjelentősebb következményekkel járó esemény. 15 A vár fekvése kapcsán Köhbach kiemeli, hogy Nógrád északi részén, fontos közlekedési csomópontban fekszik. Innen az utak északra Zólyom és Besztercebánya felé, keletre Rimaszombaton keresztül Rozsnyó bányaváros felé vezetnek. Egy déli országúton keresztül Pest felé fontos összeköttetésben van a Heves vármegyén keresztül húzódó útvonallal. Füleket Bebek Ferenc a Ráskay családba beházasodva szerezte meg (Bebek Ráskay Dorottyát vette el, házasságukból György és Katalin származott, utóbbi 1552-ben Perényi Ferenccel kötött házasságot). A várat megszerzése után megerősítette, így egy viszonylag jelentős, két részből (alsóvárból és egy erős fallal összekötött fellegvárból) álló erődítmény jött létre. Az 1552. évi nógrádi várfoglalások egészen az Ipolyig tolták előre az oszmán határokat, ez különös jelentőséggel ruházta fel Füleket: a Habsburgok számára a bányavárosok és az Eger felé irányuló török terjeszkedés megállítása, az oszmánok számára pedig a bányavárosok és Eger megszerzése miatt. (Az 1552. évi ostromkor Fülek fontos szerepet játszott Eger megvédésében.) A vár Erdély szempontjából is lényeges, ugyanis az oszmánok egyértelmű stratégiája volt, hogy az utánpótlási vonalat megtörjék, a Habsburgokat elzárják Erdélytől és a felső-magyarországi vármegyéktől. Erdély török uralom alá kerülése után (1555) lehetőség nyílt arra, hogy az északkeleti vármegyék nemessége, amelynek Ferdinánd iránti lojalitása mindig is kétséges volt, az uralkodói segítségtől elvágva és Ferdinánd büntetésétől megvédve János Zsigmond táborához csatlakozzon. Ez a forgatókönyv Fülek eleste után meg is valósult, amikor a Bebekek és más magyar mágnások elhagyták Ferdinánd pártját: az ellenük küldött királyi büntetőcsapatoktól az oszmánok a magyar nemeseket megvédték, mint amikor 1556-ban segítséget küldtek az ostromlott Krasznahorka felmentésére. (Ez azt mutatja, hogy Murány 1549. évi ostrománál sem volt teljesen valószínűtlen, hogy egy török felmentő sereg Basóék segítségére siet.) Köhbach kiemeli, hogy jóllehet a Habsburgoknak sikerült a királyhű erődítményeket Felső-Magyarországon megőrizniük, s ezzel az uralmukat Kelet-Magyarország fölött is megtartaniuk (és így az összeomlást elkerülni), a zavaros helyzetet 15 KÖHBACH 1994. Ellentmondásos, hogy a korábbi történeti összefoglalásban kiemeli az 1552-ben történteket - köztük Eger megvédését -, mégis Fülek elestét tartja az időszak legjelentősebb eseményének.
