Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása

az alá rendelt körmöci vagy besztercebányai alkamarákon keresztül. Az udvarbírói utasításokban - melyek megszövegezésében, kiadásában a Magyar Kamarának végig szerepe volt - egyes területek kezelésére leírva is az Alsó-ausztriai Kamarát nevezték meg.

47 A gazdasági és hadi ügyek intézését nem tette könnyebbé, hogy 1583-tól az udvar Prágába költözött. Elsősorban azért, mert az érdemi ügyintézést késleltette, hogy a „hátrahagyott" szerveknek sok esetben még Prágába is el kellett küldeniük bizonyos, egy-egy döntéshez szükséges iratokat, de azért is, mert a murányiak néha kénytelenek voltak a cseh városba utazni ügyeik intézésére.

48 Az 1583 és 1602 között Prágában vezetett jegyzőkönyvek közül 19-ben összesen 48 Murányra vonatkozó bejegyzés található. A Szepesi Kamara megalakulása előtt (1567) a felső-magyarországi részek igazgatása Werner György kezében volt, aki a Pozsonyi Kamara megbízásából már 1533-ban felülvizsgálta a felső-magyarországi és tiszántúli vármegyék hadiadójának behajtását. Feladata volt a kamarai igazgatás ellátása Szepes-Gömör-Borsod vármegyék nyugati szélétől egészen Erdélyig és a Partiumig.

4 Állandóan a felső-magyarországi részeken tartózkodott, és innen küldte jelentéseit közvetlenül az Udvari Kamarának, időszakonként pedig a Pozsonyi Kamarának; néha személyesen az uralkodónak tett jelentést, aki gyakran közvetlenül hozzá intézte rendeleteit. Szerepe azért is fontos volt, mert az 1530-as évek végétől, Sáros várának főkapitányaként bizonyosan sok értesüléssel rendelkezett a környék nagybirtokosairól, így Basó pusztításairól is. Murány királyi kézre kerülése után a Magyar Kamara részéről mint a felső-magyarországi királyi jövedelmek kezelője felügyelte a várat.

50 Kiterjedt fel47 Az Alsó-ausztriai Kamara látott el felügyeletet a vasbányászat, illetve az esetlegesen müvelésbe vonandó réz- és ezüstbányák ügyeiben (Maskó és Herberstein utasításának 4., illetve 6. pontja). 48 Az ide eljutott ügyek: Herberstein utasításainak véglegesítése, a vitás határügyek, a zálogba adás, a kastély és a vár katonáinak ellátása, valamint személyes ügyek: Herberstein adománykérése, illetve Hans Haufensteiner különös ügyei. A hátrahagyott (hinterlassene) kamarai szervek esetében az egyik alelnök Bécsben maradt és vezette az adminisztrációt. 49 SzÜCS 1990. Werner tevékenységére: 8-11. p. Szűcs Jenő szerint megbízatásai nem tisztségeihez, hanem személyéhez kötődtek. 50 1554-ben 447,25 mFt-ot adott a várnak. 1532 januárjában, egy követi megbízatása során rablók fogták el, és Árva várába zárták András kassai nótárius társaságában. Szabadon bocsátásáért cserébe Basót akarták kiszabadítani, aki akkor már szeptember óta Ajnácskő várában raboskodott. Werner 23 hét múlva szabadult csak ki. IlAIN 1910-1913. 51-52. p.