Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása

séges és jogos mértékben. Mivel Khöler utóda, Szepesi Gergely ugyanezt az utasítást kapta, az élésmester tevékenysége nem változott.

42 Az élésmesteri poszt megszűnése után az élelmezési sáfárok látták el ezeket a feladatokat, feladataik szabályozásáról azonban nem maradt ránk forrás. Elszámolásaikból azonban egyértelmű, hogy érdemben csak a poszt elnevezése és a fizetésük változott. IV 5. A vár gazdasági felettes szervei A kora újkori Magyarországon a királyi kézen lévő várak a kamarai igazgatás valamely területi hatóságához tartoztak.

43 Kezdetben az I. Ferdinánd uralta részeken csak a Magyar Kamara volt illetékes, amely elviekben a tisztán magyar ügyekben önállóan járhatott el. Mivel az 1559:8. és az 1569:38. törvénnyel a rendek a hadi és pénzügyi területen, az úgynevezett vegyes ügyekben elismerték az Udvari Kamara illetékességét, elvesztették a lehetőséget, hogy a gazdasági ügyekre döntő befolyást gyakoroljanak. Bár a magyar országgyűlések állandóan sürgették a magyar pénzügyek kezelésének függetlenségét,

44 többé nem sikerült az Udvari Kamara beleszólását megszüntetni még a tisztán magyar vonatkozású ügyekben sem.

45 A Pozsonyban székelő Magyar Kamara elvben az egész megmaradt királyi Magyarország területén minden gazdasági ügyben illetékes volt, a gyakorlatban mind felügyeleti, mind területi önállósága korlátozva volt.

46 Közvetlen felettese formailag az uralkodó volt, valójában azonban leginkább az Udvari vagy az Alsó-ausztriai Kamara megkérdezésével hozott döntéseket a hozzá eljuttatott beadványokra. Murány gazdasági irányításában az Udvari Kamara mindvégig döntő szerepet játszott. Tényleges hatalmát nemcsak a Magyar Kamarának adott utasítások, parancsok alapján gyakorolta, hanem nagyon gyakran az Alsó-ausztriai Kamara vagy 42 Erről Werner György leveléből értesülhetünk. MOL E 41 1555. No. 4L Eperjes, 1555. február 28. 43 A Magyar Kamara és a Szepesi Kamara 16-17. századi történetére lásd: NAGY-F. KISS 1995. 5-22. p. és SZŰCS 1990. 7-118. p. 44 A 16. században a 1576, 1578, 1582, 1583, 1587/1588, 1593 és 1599-es évek országgyűlésein foglalkoznak a kérdéssel. 45 Az Udvari Kamara működésére legújabban: RAUSCHER 2004. 122-152. p. 46 A központi kormányszervek működésére: ECKHARDT 1946.