Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

kezdetben 28, 50, majd 75 mFt-ot adózott, ehhez császárpénz és szablyapénz 3 mFt, valamint vaj és méz 60 (!) mFt értékben. Miglész kezdetben 20, majd 40 mFt-ot, ehhez még császárpénz és szablyapénz 7 mFt, valamint vaj és méz 2,4 mFt értékben. Az összeírás szerint a vlachok a töröknek semmit sem fizettek, a többi lakos házanként 3 Ft-ot. Ha ezeket az összegeket összevetjük az 1598-ban, Fülek visszavétele után keletkezett összeírással, általában emelkedő összegeket látunk. 1.táblázat A töröknek fizetett éves adó az 1598-ban keletkezett összeírás szerint Helység 1598"

5 Nagyrőce 600 Vizesrét 100 Hizsnyó"

6 100 Lehota minor 35 Miglész 40 Zdichava 150 Mnisány 50 Koprás 40 Süvéte 150 Periász 100 Jolsvatapolca 150 Jolsva 1500 Összesen 3015 115 Hizsnyónál megjegyzik, hogy elpusztítása előtt 100, utána 50 mFt adóval tartozott évente a töröknek. 116 MOL E 156 Fasc. 24. No. 79. 1-50. p.