Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)
Murány fenntartását. Sőt egy-egy zálogosváltásnál újabb, nagy összegű készpénzkölcsönhöz vagy - a Széchy-féle zálogba adáskor - készpénzhez juthattak, amely kölcsönt az újabb zálogos fizethette ki és így tovább... Érdekes, hogy Széchy Tamás lánya, Széchy Mária is több esetben volt kénytelen újabb összegekkel biztosítani murányi birtoklását. 106 Ez a folyamat mindaddig tartott, amíg a Wesselényiösszeesküvés miatt Murányt át nem kellett adnia az uralkodónak ( 1670) - ezt követően már nem került magyar birtokos kezébe a vár és az uradalom. Véleményem szerint Rottal egész addigi pályafutása, az 1602-ben és az azt követően kifizetett hatalmas összegek, illetve az átadási folyamatban tanúsított magatartása arra enged következtemi, hogy mindenképpen meg akarta tartani Murányt, de ezt a tizenöt éves habom utáni magyarországi politikai helyzetben nem tudta elérni. Meg kell jegyezni, hogy a teljes értékű, nem zálogos birtoklás vonzóbb lett volna a zálogosok számára és a murányi alattvalók számára is. Sokkal inkább érdekükben állhatott ennek a területnek a gondos gazdájaként hosszú távra tervezni, így az uralkodó által többször hangoztatott szempont, miszerint az uradalom lakosainak kímélése, a terület ásványi és természeti kincseinek és a várnak katonai szempontok szerinti gondos megőrzése fontos, inkább tűnik kifogásnak, mint tényleges politikai akaratnak. Egy örökjogon birtokos tulajdonosnak teljesen felesleges ezekre a szempontokra felhívni a figyelmét. Rottal és mögötte a Thurzók bizonyosan tisztában voltak azzal, hogy a tizenöt éves háborút követően, Fülek keresztény kézre kerülésével egy ilyen adottságokkal rendelkező tulajdon mekkora lehetőségeket rejt magában. Különösen érdekes a murányi zálog mögött rejtőzködő feleségnek, Thurzó Máriának (Murány kapcsán nyugodtan nevezhetjük őt a Zálog Mögött Rejtőzködő Vénusznak...), illetve a Thurzóknak szerepe. A Thurzókról tudjuk, hogy a bányavárosok érdekeltségi körükbe tartoztak, tehát ezért is fontos lehetett a Thurzó család számára, hogy lányuk révén Murányt bírhassák. Szécsy Tamás birtokszerzése végső soron az ő törekvéseiket is keresztülhúzta. 106 A Széchyek a vár zálogbirtokát további zálogösszegek biztosításával tudták a maguk számára biztosítani. III. Ferdinánd újabb inskripciós levele szerint 1641 és 1643 között már 40 ezer tallér értékben írják be számukra Murányt: R. VÁRKONYI 2002. 35. p.
