Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)
S. K. B.]." 71 A vár ostroma (mint a fent is ismertetett Istvánffy és Tinódi leírásából. Áldana emlékirataiból és leveleiből, valamint több idézett forrásból is kétségbevonhatatlanul kiderül) Bebek Ferenc ostromzárával májusban kezdődött el és augusztus közepén fejeződött be. Az előbbiekben már az is kiderült, hogy a várból az első roham után rögtön kimenekülő katonák beszámolója szerint a védők alig rendelkeztek fegyverrel. S bár Csorba Csaba idézett mondatának harmadik állítása, miszerint a vár őrséggel volt ellátva, kétségtelenül igaz, hozzá kell tenni, hogy az őrség fegyelmezetlensége és kis száma még Áldana leírásából is kitűnik, aki pedig az összes többi körülmény leírásakor nem tartózkodott a nehézségek bemutatásától. 2 Csorba Csaba helyesen vette észre, hogy 1549-ben Salm seregének egyetlen felvidéki hegyi végvár (és Léva) sem tudott ellenállni. A vár környezetének természeti adottságai védhetőségének szempontjából azonban korántsem olyan kedvezőtlenek, mint amilyennek ő bemutatta. Murány 1549. évi elestének okát nem fekvésében kell keresni, sokkal inkább az egyenlőtlen feltételekben és a fegyelmezetlen védők magatartásában. A Habsburg katonai vezetés számára ezek a tanulságok nyilvánvalók voltak, amit abból mérhetünk le, hogy Murány ezt követően a fegyverrel és élelemtartalékkal rendkívül jól ellátott várak közé tartozott, az ott szolgáló német katonák hűségében pedig a mindenkori „bécsi királyok" mindig megbízhattak. Az ostrom után Niklas Salm, a sereg parancsnoka ideiglenesen spanyol katonákat - Luis de Ordonez kompániáját - vezényelt a várba, Bernardo de Áldana parancsnoksága alá. 73 Áldana augusztus 25-én azt írta az uralkodónak, hogy ő a várból már eltávozott, a várat összes tartozékával és felszerelésével Azabes királyi biztosnak adta át, és átmenetileg otthagyta Luis de Ordonez kompániáját. Áldana egyébként levelében azt kérte, hogy a spanyolokat minél előbb cseréljék le a megbízhatóbb német katonákra, mivel a spanyolok már ekkor egyre nagyobb számban szöktek meg, s ő nem tudja Murányból a hágókat és az utakat ellenőrizni, valamint a szökevényeket elfogatni. A spanyolok még fél évig maradtak a várban (valószínűleg Azabes vagy Luis de Ordonez parancsnoksága alatt). 71 CSORBA 1995. 113. p. 72 Csorba Csaba szerint az ostromot nem is Niklas zu Salm, hanem Áldana vezette. Uo. 128. p. 22. lábjegyzet. 73 KORPÁS 1999. 82-83. p. Salm annak ellenére választotta a spanyol kapitányt, hogy Dominies Gáspár az ostromló sereg mellett tartózkodott.
