Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)
száz vármegyei alattvalóval vonuljon Murányhoz, és a vár körülzárásával készítse elő az ostromot; 60 ostrom közben pedig Salmnak kellett engedelmeskednie. Bebek egyetlen hónap alatt két olyan erődítést épített ki, amelyek fedezték a murányi várba vezető két fontosabb hegyi utat, majd őrséggel látta el őket. Erre azért volt szükség, hogy megakadályozzák Basó kitöréseit, és megnehezítsék felkészülését az ostromra. 61 Az építkezésben Bebeket Salm néhány lovasa és gyalogosa segítette. Salm csapatai július elején a Bebek Ferenc által már május 25-e óta 62 körülzárt várhoz érkeztek, ahol a megyei csapatok „kastélokat" emeltek az utak figyelésére, a várból érkező és oda tartó murányi védők elfogására. 63 Salm június 30-án, Áldana július 6-án érkezett a várhoz, s ekkor a környező hegyről szemlét tartottak, amikor is a vár állapotát, fekvését, a várfalak gyengeségeit igyekeztek kifürkészni az ostrom megtervezése, illetve az ágyúk optimális elhelyezése érdekében. Tárgyalásokba bocsátkoztak Basóval, aki nem hajlott a vár feladására. Ezt követően elhatározták, hogy ostrommal veszik be a várat, pedig ekkor már megérkezett hozzájuk Fráter György, Petrovics Péter temesi ispán és a budai pasa fenyegetése, miszerint csapatokat küldenek Basó megsegítésére. A helytartótanács valószínűleg már ennek a fenyegetésnek a hatására írta meg levelét Kászon budai pasának, amelyben azzal indokolta az ostromot, hogy Basó köztörvényes bűnei miatt kerül rá sor. 64 Áldana felhívta Salm figyelmét, hogy ostromot) OStA HHStA UA. Fasc. 55. fol. 63-64. Prága, 1549. április 6. 61 ÁLDANA 1986. 86. p. 62 Szakály azt a napot, melyet Tinódi „Szent Gergői nap"-ként említ, március 12-ként oldotta fel (I. Nagy Szent Gergely halálának napja.) Ugyanakkor május 25. a helyes feloldás (VII. Gergely pápa halálának napja), mivel ez az időpont illik a krónikások elbeszéléseibe. Áldana ugyanis azt írja, hogy Léva ostromának befejezése után - ISTVÁNFFY 1867. 327. p. szerint az ostrom május 17-én ért végett, Tinódi elbeszélése szerint május 15-én vagy 16-án - még hét napot táborban töltöttek, és ott érte őket a hír, hogy Bebek Ferenc már úton van Murány felé. Bebek tehát nem lehetett Murány alatt március óta. Áldana azt is írja, hogy miután Murányhoz, ezekhez az erődítésekhez küldték a sereg lovas katonáit, május hónap utolsó napjaiban indultak el a spanyolok Csábrág ostromára. Erre azért volt lehetőség, mert a lovas katonák Csábrág ostromakor már nem voltak szükségesek. ÁLDANA 1986. 85-86. p. 63 „Lám az királ Bebek Ferencnek szóla, /Murán kerül kastélokat állatna, / Basó utát mindönfölé irtaná, /Őfelsége hada míg Murán alá jutna. /[...] Kastélokat Murán körül állata, / Hat mérföldig nagy fákat levágata, /[...] Basó szolgáiban sokat fogának, / Lovagot, gyalogot kiszaggatának, / Kiket megölének, kiket fogva tartanának." TINÓDI, 364. p. 64 R. Kiss 1908. 131-132. p. A levél Pozsonyban július 24-én kelt.
