Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

XI. A vár szerepe a reformáció terjesztésében

nak. 1602-től haláláig Hodrusbányán lelkészkedett. 1594-től Rimanovi János volt a murányi lelkész, aki a Fried-féle hitvallást lutheri irányzatba dolgozta át-melyet aztán Herberstein is megerősített -, és 1596. január 14-én adta ki." Murány minden bizonnyal továbbra is otthont adott egy lelkésznek, de a Rottalnak kiállított záloglevélben foglaltakon túl nincs más pozitív bizonyítékunk erre. A Rottal-féle birtoklás a lelkészek és az egyházi élet számára is hanyatlást okozhatott, mert bár az uralkodó előírta számára, hogy a vár fenntartásával járó minden más költséget, különösen az iskolamester vagy lelkész tartását neki kell fizetnie, nem lehet komoly kétségünk afelől, hogy Rottal ezt a feltételt sem teljesítette maradéktalanul. A Fried-féle hitvallást eredetileg 5 lelkész,

12 az 1594 körül Murányban szolgáló Johannes Rimanovianus lelkész által összeállított 64 pontos hitvallást 1596. január 14-én rajta kívül még 17 lelkész és egyházi ember írta alá. Ezt követően, 1596. február 6. és március 10. között a környék falvainak bírái is elfogadták a hitvallást. Ennél több forrás nem tájékoztat arról, hogy az egyházszervezés, a hitélet hogyan zajlott, a kapitány és a lelkész milyen szerepet játszott a katonák és a helyi lakosság egyházi életének megszervezésében. Forrásaink ugyanakkor azt mutatják, hogy a lelkész rendszeresen részt vett a murányi gazdasági személyzet elszámolásainak hitelesítésében, sőt néha bevásárlásaikra is elkísérte őket. 11 OSZK Kézirattár Quart. Lat 1169. fol. 98. 12 Uo. fol. 96v-97r.