Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
X. Parasztok, pásztorok, vasasok, katonák és gazdasági tisztviselők Murányban
be. 205 A prágai kamara 1603-ban értesítette a bécsi Udvari Kamarát, hogy a Haufensteinerrel szembeni 295 forintos adósságból 30 forintot kifizettek, a maradék kifizetésére - Haufensteiner magas korára és hosszú szolgálatára tekintettel - a körmöci alkamara tegyen intézkedést. 206 Egyes jelekből úgy tűnik azonban, hogy Haufensteiner, amikor murányi vagyonáról nyilatkozott, szerényebb volt a tényleges valóságnál. A Rottallal folytatott vitája során Miksa cseh és magyar királynak írt válaszában azt írja a zálogbirtokos, hogy „Jan Haufenstainer geweser Trabanten haubtman im Castel Murän" több földet és legelőt bír, mint amennyire ténylegesen engedélyt kapott a kamarától. 207 Ezért arra kérte az uralkodót, hogy biztosok vizsgálják felül ezt az ügyet, és azt a területet, amely meghaladja azt a mértéket, amivel Haufensteiner élete végéig tisztességesen megélhet, vegyék el tőle. Kérte, hogy ezt adják oda más alattvalónak vagy neki személyesen, mivel neki alig van földje Murányban - talán alig fele annyi, mint Haufensteinernek („anderen unterthonen oder mir, der ich schien kein anbau und khaumb halb sovil als er zu Murän hab"). Kettejük igen feszült viszonyát mutatja, hogy Rottal már türelmét vesztette Haufensteiner vélt igazságtalanságai miatt, és indulatosan jelezte a kamarásoknak, hogy a volt vajda többet merészel, mint amit ő eltűrni hajlandó. Haufensteiner kérvényeiből az a sajátos értékrendszer és hangulat is megismerhető, amely valószínűleg a legtöbb magyar végvidéken szolgáló német zsoldost is jellemezte. Fontosnak tartotta, hogy a kereszténység érdekében a török, az ősellenség elleni küzdelmét kérvényei központjába állítsa, minden kérése előtt feltűnik ez a toposz. Nem marad el az sem, hogy hajlott korára és családjára hivatkozzék. Kérvényei között a német császárok, az osztrák ház iránti hűsége, sőt a fentiek mellett szűkebb környezetéhez, a várhoz való kötődése is előtűnik. Nem tesz említést ugyanakkor arról, hogy ő valójában a magyar végvárrendszer egyik várában szolgált, amely a Magyar Királyság megmaradt részének védelmében látott el fontos szerepet. Noha évtizedeken keresztül szoros kapcsolatban volt a vár ellátását biztosító, a Gömör megyében tizedet adó lakossággal, az ő védelmükben tett cselekedeteiről nem ejt szót. 205 Uo. 206 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 555. fol. 327r. és Bd. 561. fol. 391 r. Mindkét azonos tartalmú bejegyzés 1603. július 18-án kelt. 207 ÖStA HKA HFU RN 96 Konv. 1609 Juli. fol. 52-53.
