Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
X. Parasztok, pásztorok, vasasok, katonák és gazdasági tisztviselők Murányban
A német katonák állandó végvári szolgálatban szinte csak gyalogosként szerepelnek. Lovas szolgálatban csak mezei seregben, illetve néhány várban (pl. Győr és Tata) álltak. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a két előterjesztés (melyek készítése közben csak hat év telt el) az egyes várakban állomásozó katonák nemzetiségi számát tekintve jelentős eltéréseket mutat. Tatán 1576-ban 320 német gyalogos, 1582-ben azonban már csak 100-100 németes magyar gyalogos és 70 magyar huszár szolgált. Csábrágon a 100 főnyi német őrség hat évvel később 50-re csökkent. A két jegyzék is megerősíti Schwendi fentebb idézett kijelentését, mely szerint jellemzően a fontosabb végvárak rendelkeztek német őrséggel. A németek nemzetiségi aránya a magyar végvárrendszerben valójában a fent említett 20-25%-nál alacsonyabb lehetett (erre lásd a murányi katonaság létszámáról írt fejezetet). A 16. század második felében mindvégig német őrséggel ellátott vár, Murány esetében felmerül a kérdés, honnan érkeztek oda ezek a katonák, milyen életmódot folytattak, és mi az oka annak, hogy néhányan közülük a magyar végvári katonasághoz annyira hasonló életpályát futottak be. E kérdések megválaszolásához meglehetősen csekély számú forrás áll rendelkezésemre. A korszakot illető, hasonló jellegű kutatásokban mindig is nehézséget jelentett, hogy az alacsony társadalmi rétegekre vonatkozó forrásokat felleljük, feldolgozzuk. Úgy ítélem meg azonban, hogy a kérdés vizsgálata mégis lehetséges, illetve feltétlenül fontos. A jelenség megértéséhez a korabeli német nyelvterületek demográfiai helyzetét kell figyelembe vennünk. A viszonylagos túlnépesedés a társadalom szinte minden rétegében kitermelte azt az „embermennyiséget", amely végül is a magyar végeken talált „munkát" és kenyeret. A változások először a Német-római Birodalom nyugati területein kezdődtek, de fokozatosan kiterjedtek az észak- és keletnémet területekre is. Svájc és a mai Ausztria területén is hasonló folyamatokat figyelhetünk meg. Svájcban a túlnépesedés kissé korábban jelentkezett: 1500 körül a 850 ezres svájci népesség mintegy 150 ezerre tehető katonai szolgálatra alkalmas rétegéből 30-40 ezren szolgáltak valamely külföldön állomásozó svájci zsoldoscsapatban. 158 A német és osztrák szakirodalom sokat foglalkozott a 16. században meglehetősen jelentőssé növekedett, német származású katonatömeg társadalmi hátterével, keletkezésével. 159 A kivándorlás gazdasági hátterét annyiban összegezhetnénk, 158 MEYER 2000. 34. p. 159 Pl. Migration in der Feudalgesellschaft és Militär und ländliche Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Passim.
