Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

X. Parasztok, pásztorok, vasasok, katonák és gazdasági tisztviselők Murányban

feladatokat is ellátott. A vár számadáskönyvének első elszámolási ciklusa (1549. augusztus 15-től) az ő nevében készült, amiből az is következik, hogy a vár gazdálkodásáért már a legkorábbi időszaktól fogva ő felelt, jóllehet udvarbírói utasítását csak 1550. április 15-én kapta meg,

114 és egészen 1551. november 5-ig szolgált Murányban. Ezt követően sárosi udvarbíróként (1557-1559),

115 majd a Szepesi Kamara tanácsosaként (1571 .június 25-től)

116 szolgált 1573. december 4-én bekövetkezett haláláig. Feigel személye miatt röviden ki kell térni a humanista műveltségű Hans Dernschwam és Murány állítólagos kapcsolatára. Tardy Lajos szerint Demschwam, aki a Fuggerek magyarországi képviselője volt, Murány Habsburg-kézre kerülése után jeles, magyar viszonylatban igencsak egyedülálló könyvtárát a várban helyezte el. Tardy Lajos erről annyit jegyez meg, hogy „ 1549-ben Salm Miklós főkapitány kifüstöli Basó Mátyás murányi rablóvárát, és Dernschwam ezt az immár biztonságossá vált erősséget választja hatalmas értékűre duzzadt könyvtára legféltettebb kincseinek elhelyezésére; csesztei udvarházát - továbbra is itt lakik - a be-becsapó törökök közelsége miatt veszélyezettnek érzi.""

7 Mivel Feigel Péter Dernschwamhoz hasonlóan szintén bányászathoz értő ember volt, ez a felvetés nem tűnt teljesen valószínűtlennek. Lehetőségét gyengítette ugyanakkor, hogy Feigel ekkor még nem a fellegvárban, hanem a vár alatti kastélyban lakott.

118 in KENYERES 2002/b. 476-480. p. 115 Uo. 521. p. 116 Szűcs 1990. 22. p. in DERNSCHWAM 1984. 47. p. 118 A kérdés megválaszolására Monok Istvánhoz fordultam, aki az eredeti forrás alapján bizonyította, hogy Tardy kijelentése Kurt Oberdorffertöl eredeztethető félreértésen alapult, valójában Dernschwamnak és Muránynak nincs semmilyen kimutatható kapcsolata. Ezúton is megköszönöm neki, hogy egy e-mailben feltett kérdésem után ismeretlenül segítségemre sietett, és folytatott kutatást ez ügyben, amelynek összefoglalását a 2006. október 15-én írt levele szerint a következőképpen tudom összefoglalni: Tardy Lajos téves közlése a törökországi napló Franz Babinger-féle kiadásának bevezetésében (pag. XXIII-XXIV.) írtakból keletkezett, amely Dernschwam magyarországi lakhelyeként Nagyszombatot valószínűsíti, de megemlíti, hogy valahol a környékén is lehetett lakhelye. Felveti, hogy nemcsak Besztercebánya, hanem éppen valahol az ostromlott Murány közvetlen közelében, Lőcsétől és Besztercebányától nem messze is lakhatott. Babingert félreértette Kurt Oberdorffer, aki már Murányt említi Dernschwam lakhelyeként. Ezt vette át Tardy Lajos. Murány említése ugyanakkor valóban Dernschwam egyik margójegyzetén alapul, amelyben arról ír, hogy Szulejmán elismerte Szapolyai fiát, „Istvánt" a királyság örökösének. Ehhez írt Dernschwam egy jegyzetet, amely-