Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
II. Földrajzi fekvés, birtokviszonyok és népesedés
tása nem a közigazgatási járásokhoz igazodott, hanem a Liber SanctiJocumis alapján történt, tehát a tizedkörzetek egyházi alapon jöttek létre, így határaikban lényeges eltérések vannak a szolgabírói körzetek határaihoz képest. 8 Az északi és déli két gömöri táj összehasonlításakor - melyhez IIa Bálint az 1427. évi dikajegyzék járásaiban kialakított rendszert vette alapul (a déli, sík részen elhelyezkedő putnok-sajógömöri, a balogi és a serke-ajnácskői járást, illetve északon a csetnek-jolsvai és a ratkó-derencsényi járást) - arra a megállapításra jutott, hogy a murányi uradalmat is magába foglaló csetnek-jolsvai területen a legmagasabb az egy településre jutó átlag lakosságszám. 9 Mindezt a jelenséget a bányászatnak és az iparnak tulajdonította, hiszen Csetnek, Jolsva, Rozsnyó, Dobsina és Kövi ekkor már 50, illetve 100 portán felüli település volt. A népesedési viszonyokkal kapcsolatos, IIa Bálint által tett megállapítások közül még feltétlenül meg kell említeni azt a 15. század végi jelenséget, amely az 1494-1495. évi dikajegyzékböl tűnik ki: a pusztásodás hatására 17,6%-al kevesebb portát írtak össze, mint korábban. IIa egyéb forrásokból is hasonló, sőt azt meghaladó mértékű pusztásodást mutatott ki, amely okaiként a hatalmaskodásokat, a háborúkat, a jogtalanul kivetett nagy adókat, a főúri várak és udvartartások nagy költségeit és az idegen megszállók (husziták) hatását sorolta fel. 10 Ujabban Kollmann Örs László foglalkozott a Gömör vármegyében található központi helyek kérdésével, elsősorban a középkorra koncentrálva." Munkája témám szempontjából elsősorban azért érdemel figyelmet, mert nemcsak Murányi és Nagyrőcét, hanem a murányi uradalmat is szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, pedig ezt eredeti célkitűzésének következetes alkalmazása nem indokolná. Murány a 15. század utolsó harmadától ugyanis egyértelműen központi hellyé vált. 8 Uo. 219. p. A Liber Sancti Joannis az egri káptalan azon összeírása, melyben az egyes megyék kerületeit, helységeit és adókötelezettségeit tartották számon. A tizedbérlet időszakában a kamarai szervek is ennek segítségével szedték be a tizedet. 9 Uo. 223. p. Hozzá kell tenni azonban, hogy a csetnek-jolsvai járás a megye egyik kis létszámú és koncentrált településstruktúrájú járása. 10 A pusztásodást és az 1494-1495. évi Ernuszt Zsigmond-féle számadás demográfiai forrásértékét tárgyaló széles magyarországi irodalomból terjedelmi korlátok miatt csak egy nemrégen megjelent tanulmányt említek meg, amely a magyarországi pusztásodás jelenségét főleg az adózási gyakorlatnak tulajdonítja és a tényleges népességpusztulást alacsonyabbnak véli. KUBINVI 1996. 11 KOLLMAN 2005.
