Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

sul az általa vizsgált elszámolásban 1565-től 1567-ig terjedő 17 hónap alatt a marhák 20%-áért nem kellett fizetniük, mivel azok „ajándék", elkobzott vagy adómarhák voltak. Valószínűnek tartom, hogy a várnak mégsem jelentett akkora veszteséget, hogy a tokaji katonák ezután a piacról szerezték be, és nem a vártól vették a szükséges húst. 1572-ben a Sáros és Abaúj vármegyékben található rozgonyi, nádasdi, gönci, sztropkói, varannói és kisújvári tizedkerületekből származó gabona-, bor- és juhdézsma, valamint a kereszténypénz 12 801,69 mFt-ot jövedelmezett a kassai élésháznak.^

0 A 6600 kassai köböl búzából 264 köböl tisztítási veszteség jött le. A fennmaradó 6336 köböl búzából - amelynek jelentős része 2217,5 köböl, korpa volt - 221 760 darab kenyeret sütöttek a kassai katonáknak. Egy köböl lisztből 35 darabot készítettek, amit a katonák között két dénár/darab értékben osztottak szét, 4435,2 mFt értékben. A kassai élésház ebben az évben a szendrői és a krasznahorkai őrség ellátására is adott 55 mFt értékű búzát. A 2312 köböl korpát köblönként 16 dénárért adták el. Az 1423 köböl tizedárpából 1487 köböl árpamalátát készítettek, amelyből a kassai élésház sört főzött. Egy alkalommal 33 köböl malátából 85 bécsi urnát tudtak főzni, így összesen 3830 bécsi urna készült, amelyet pintenként 2 dénárért mérték ki. A főzés és kezelés során keletkezett 7660 pint sörseprőt pintenként 1 dénárért mérték ki. Az élésháznak a sörkimérésből mindösszesen 2566,1 mFt jövedelme származott. A 632 darab tizedjuh értéke 158 mFt, a borból 4557,5 mFt jövedelem származott. Ezekhez a jövedelmekhez a különféle készpénzben fizetett tizedváltságokból még 236,94 mFt jövedelem érkezett. Leonard Ziplinger mészáros két elszámolása alapján megismerhetjük a murányi mészárszék működését, a hús kimérésének rendjét.

131 Az elszámolások a provizortól átvett szarvasmarha, juh és kecske, bárány, gida és sertés levágását, a füstölt hús, kolbász és májas hurka, az összes zsír és só kimérését tartalmazza. Az alkapitányi aláírás azért is kerülhetett az elszámolás végére, mert a húst a mészáros az árszabás szerint a katonák között mérte ki, és az alkapitány az aláírással az elszámolást abban az értelemben is hitelesítette, hogy a katonák az ott szereplő értékben és mennyiségben kapták meg az árszabásban számukra megállapított mennyiséget. 130 MOL E 159 Lymbus 1569/1. füz. A kassai élésház 1572. évi (sic!) elszámolása a tizedből származó természetbeni jövedelmek értékéről, illetve a befolyt összegről. Fol. 96-99. (9922. tek.) 131 Gömöri tizedjegyzék 1582/11. b. füz.