Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

gyűjtötték Össze a falvakat-235 település volt a vármegyében. Mivel ez a 169 település a megye egész területét lefedi, egyértelmű, hogy nem csak a murányi kerülethez tartoztak.

81 (A tizedutasítás szerint a két tizedszedőt a murányi districtus tizedelésére választották.) A gömöri tizedkerületek meghatározása azért nehéz, mert a jegyzékekben feltűnő települések, illetve a tizedkerületek évről évre elő-, illetve eltűnnek. IIa Bálint szerint Gömörben hat-hét tizedkerületet (putnoki, serkei, balogi, murányi, csetneki, rozsnyói és ratkói, olykor krasznahorkai és sajógömöri) alakítottak ki. A tizedjegyzékek, valamint a kamara által kiadott utasítás függeléke szerint a murányi kerület valójában a Gömör vármegyei tizedet jelenti. Megfigyelhető, hogy a kamara által kiválasztott tizedszedők jegyzékein szerepel a „ murányi kerület" elnevezés. Ők egész Gömörre kapták megbízásukat, ugyanakkor a murányi prefektus által kinevezett tizedszedő katonák általában a járásoknak megfelelő területeket adóztatták. Ebben az esetben a murányi kerület azonban valóban egy kisebb körzetet jelentett: körülbelül a Murány-patak völgyét. Gyakran előfordult, hogy egy évben másik kerülethez csatolták egy-egy tizedkerület egy bizonyos részét (1583-ban és 1584-ben a balogi kerületet a ratkóival, 1587-ben pedig a murányival együtt dézsmálták). Elképzelhető, hogy éppen a dézsmás személye vagy más szubjektív tényező határozta meg, mely területeket tizedelték együtt. Erre utal az, hogy egy-egy évben egy kisebb terület egy nagyobb tizedkerület része, máskor pedig önállóan szerepel a jegyzékekben (pl. a serkei kerület, amelyet gyakran a balogi jegyzékbe vettek fel). A gabona behajtása esetében általában 5-6 kerület tűnik fel rendszeresen, előfordul azonban az is, hogy a bortizedelésnél más a tizedszedő, vagy ugyanaz a személy más bortizedkerületben működik ugyanabban az évben, és az is előfordul, hogy a bortizedelés területe csak részben fedi valamelyik gabona-tizedkerület területét. Miért csökkent le 1583-ra ilyen mértékben a tizedköteles települések száma? Erre a murányi uradalom két, az utasítás előtt és után, a tizedszedéstől függetlenül keletkezett urbáriumából kaphatunk választ. A murányi uradalom 22 településéből ugyanis ebben az 1583. évi jegyzékben 11 nem szerepel (Helpa, Polonka, Sumjác, Telgárt, Vernár, Kisrőce, Lubenyik, Murány, Mnisány, Murányzdichava és Jolsva). Az első okot a falvak pusztulásában kell keresnünk. Az 1573-ban és 1584-ben késő MAKSAY 1990. 235. p. 81 A jegyzékben a tizedkörzetekhez tartozó települések száma: balogi 63, ratkói 38, krasznahorkai 26 és putnoki 38.