Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés
a Gecsényi Lajos és Fazekas István által rendelkezésemre bocsátott mutatók nélkül nem lett volna esélyem áttekinteni. 29 Igyekeztem a nem központi hatóságoknál keletkezett forrásokat is felhasználni, erre vonatkozó kísérleteim azonban nem sok sikerrel jártak. ígéretes családi levéltári anyag természetesen csak nemesi származású személyeknél jöhetett volna szóba. A vár kapitányai és udvarbírái közül ez gyakorlatilag csak a Herberstein család esetében ígért sikert, sajnos azonban a Herberstein család Grazban, illetve Zitenicén őrzött levéltárában nem maradt fenn semmi, amivel forrásaimat kiegészíthettem volna. 30 A Murányi környező városok levéltárainak teljes körű felmérésére nem volt lehetőségem, de az általam elérhető levéltári segédletek arra engednek következtetni, hogy Murányra vonatkozó iratanyagok a Széchy Tamás zálogbirtoklásával kezdődő időpontig nincsenek, illetve nem jelentősek. Az ezekről a levéltári anyagokról készült, a Magyar Országos Levéltárban őrzött mikrofilmmásolatok közül csak Besztercebánya városi számadáskönyvében találtam hasznos adatokat. Kosáry Domokos kimutatása szerint Gömör vármegye iratanyagából az 1571-1587-ig és az 1595-től kezdődő közgyűlési jegyzőkönyvek, az 1568-tól kezdődő céhes iratok és az 1571-től kezdődő megyei törvényszékek jegyzőkönyvei maradtak fenn. Az uradalmat illetően sem Jolsva, sem Nagyrőce város levéltárából nem maradt jelentős 16. századi iratanyag. 31 A személyes kutatás alkalmával azonban arról is meggyőződhettem, hogy a Besztercebányán őrzött Gömör vármegyei céhes iratok, illetve a megyei törvényszéki anyagok a 16. századból csak nagyon töredékesen maradtak fenn, és Murány szempontjából - az amúgy már nyomtatásban is kiadott jolsvai vashámoros céhszabályzaton kívül - nem jelentősek. 29 A bécsi központi hatóságok iratanyagának kutatására lásd: FAZEKAS 1998. és Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hg., Josef PAUSER, Martin SCHEUTZ und Thomas WINKELBAUER. Wien, 2004. 30 Erről két levéltáros kollégám, a cseh dr. Eduard Mikuäek 2000. október 3-án Zitenicén kelt (Cj. 119/2000-08.) és az osztrák Hofrat Univ.-Doz. dr. Walter Brunner 2000. szeptember 12-én Grazban kelt (GZ: 1135-1/00) leveléből értesülhettem. 31 KOSÁRY 1970. 307-310., 476. és 516. p.
