Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

foglalta el. A falut egykor Herencsi Imre 200 forintért zálogosította el Tornallyai Jakabnak, így az már 1522 óta Murányhoz tartozik. Bebek azt nyilatkozta, hogy ha ezt a 200 forintot megkapja, visszaadja a falut. Jolsváról az összeírok megjegyezték, hogy ott áll Tárnok Ferenc, Basó vámagyának kőből épült háza, amelyet a király számára konfiskáltak, és a legsürgősebben rendbe kell hozni. Az alsó szinten két pince („cellaria") található, a nagyobban akár 40, a kisebben pedig 20 hordó bor is tárolható. Az összeírok véleménye szerint itt kell a királyi vaslerakatot létrehozni; egyetlen hámorosnak sem szabad megengedni, hogy idegeneknek adjon el vasat, minden vasat a kamara vásároljon meg és árusítson. Ezt követően Rákos vár tartozékait sorolják fel: Szirk, Rákos, Turcsok, Nandrás, Kövi, Deresk, Lice és Lévárt. Rákosnak még 3 puszta falva volt: Turdosó, Vereskő és Dechkolch/Bochk, amelyeket Bebek familiárisa, Zsoldos Imre birtokolt. A Krasznahorkához tartozó falvakat az összeírást végzők Bebek Ferenc ellenállása miatt nem tudták megvizsgálni és összeírni. Az összeírás legvégén a Basó Mátyás által birtokolt falvakat írták össze: Csoltót, Lekenyét és Radnótot, amelyből utóbbi kettőt Basó János megöléséért járó vérdíjként szerzett meg. Ragály és Beretke a sajátja, Csíz, Felfalu és Répás fele pedig zálogban van Basónál. Szintén zálogban bír két jobbágytelket Filléren. Az összeírás szerint Kelemér, Poszoba és Rás mindig is Murányhoz tartozott, de Bebek elvette őket. A csetneki uradalom fele is Murányhoz tartozott: Csetnek mezővárossal, Ochtinával, Gacsalkkal, Alsó- és Felső-Rohfalvával, Sebespatakkal és Dobsinával, ezek felét egykor még Tornallyai Jakab szerezte meg. A Tiszántúlon is rendelkezett birtokkal, mégpedig Szalók faluval, melyet Basó Márton kezelt. Amikor Feigel Péter 1550 augusztusában az uradalom jövedelmeit, birtokait és az esetlegesen Murányhoz csatolható birtokokat felmérő jelentését készítette,

46 első helyen az uradalom bevételeit vette sorra, és a természetbeni jövedelmek készpénzre való átszámítása után meghatározta, hogy ezek a jövedelmek 436,25 mFt-ot tesznek ki. Összegezte, hogy az uradalom 11 falvában és egy városában 188 lakos készpénzben 201,25 mFt-ot fizetett cenzusként. Az uradalom hét falvában ekkor már vlachok laktak, akik robottal tartoztak a várnak, és száz juh után két juhot vagy kecskét, és két bárányt vagy gidát, egy nemezt és egy hevedert fizettek; ebből 46 ÖStA HKA Ungarisches Berg- und Münzwesen 1. Fasz. fol. 251-252. Murány, 1550. augusztus 31. előtt. Másolat.