Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

gazdasági alapjait megteremtse, a zsoldosokat fizesse, élelmezze és a szükséges munkálatok elvégzéséről gondoskodjék. A követelményeket az udvar állította fel, az illetékes Magyar Kamara azonban nem tudta teljesíteni, sőt gazdálkodásával egyre nagyobb zavarokat idézett elő a védelemben."

24 IIa Bálint Gömör vármegyéről készült nagyszabású müvében a megye népesedési viszonyaiban beállt hátrányos változások magyarázatául hajlamos volt a török és a magyar végvárrendszer negatív demográfiai hatásait túlhangsúlyozni. Kétségtelen, hogy a terület és lakossága erősen megsínylette a katonák jelenlétét és eltartásuk költségeit, de például a vasbányászat nem szünetelt, a tizedjövedelmek végig viszonylag magas szinten mozogtak, és a várigazgatás is jól látta el feladatát: a katonaság és a műhelyek ellátását. A vár gazdasági szervezete eredeti céljának, a katonaság élelmezésének tehát jól megfelelt. VIII. 1. Az uradalom A murányi uradalom - mint ahogyan a középkori birtoklástörténetből azt már megismertük- 16. századi formáját a 15. század közepén nyerte el, ekkortól Murány a birtok katonai, Jolsva a gazdasági központja. (Jolsváról 1549-ben az összeírok megjegyezték, hogy itt volt Tárnok Ferenc, Basó vámagyának kőből épült háza, amelyet a király számára konfiskáltak. Ez azt mutatja, hogy a Basó-uralom alatt is Jolsván maradt a gazdasági központ.) Az uradalom jelentős területén (872,4 km"), a vár királyi kézre kerülésekor készített urbárium 21 helységet sorol fel,

2 amelyek közül Jolsva és Nagyrőce mezőváros volt. Fontos megismételni azt is, hogy kezdetben az uradalom gazdasági irányítása és a vár katonai feladatainak vezetése kettévált, az udvarbírák és élésmesterek illetékességét és hatáskörét utasításaik alapján fentebb már ismertettem. Érdemes ugyanakkor azokat a részleteket is számba venni, amelyek az utasításokból még az uradalomra vonatkoznak. 24 ILA 1944-1976. I. 276-277. p. 25 ÖStA HKA VuG RN. 45. No. 190. fol. lr-38v. Connumeratio, perlustratio et revisio bonorum et possessionum officiarumque ferrariumque et proventuum ordinariorum arcis Majestatis Regiae Mwran. 1549. november.