Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás
sérthette, rájuk sem robotot, sem többletcenzust nem vethetett ki. Feigel 1551. november 5-ig irányította a vár gazdálkodását, majd Kristán Balázs (1551. november 6. - 1554. vége) követte, akinek utasításában csupán egy fél pontban szerepel bányászatot érintő rendelkezés. Az udvarbírói és a kapitányi tiszt egyesítése után Maskó Menyhértnek udvarbírói feladatairól kiadott utasítás vastermelésre vonatkozó részei nem térnek el Feigel Péter utasításától. Maskó újabb, 1574-ben kiadott utasításának 46 pontjából 4 pont tárgyalja ezt a kérdést. Újdonságként a rendelkezés annyit rögzít, hogy a vasbányászatot érintő ügyekben az Alsó-ausztriai Kamara illetékes, illetve az udvarbírónak Mnisány réz- és Murányzdichava ezüstbányáinak „benépesítése" is feladata. 2 Maskót tisztségében Julius Herberstein követte, akinek feladatai e területen sem tértek el lényegesen Maskó 1574. évi utasításától. A murányi vasművekjelentős termeléséről a törökök is tudtak: egy 1583. évi török kémjelentés szerint a murányi uradalomban „olyan bőségesen van vas, hogy ahol csak ásni kezdenek, igen gazdag vasbányát találnak, mondhatatlan mennyiségű vasat". 33 Maksay Ferenc szerint azonban ebben az időszakban a gömör-szepesi vasbányászat fokozatosan visszaesett, mivel Murányban mára 16. század közepén elkezdődött a hámorok és huták pusztulása. Csak a főbb közlekedési útvonalak mellett működtette öt helység hámorát és kohóját. 34 1 5 7 3-ban a majorságban 3 hámor és 4 huta volt, amelyek azonban a majorsági épületekkel együtt (sörfőző, fűrészmalom) a török portyák martalékává váltak - írta Maksay. 35 Véleménye szerint a vasbányászat és a vasüzemek hanyatlásához hozzájárult a vashiány, amely már korábban is jelentkezett. 36 A vasbányászat kapcsán meg kell említeni a vlachok erdőpusztításából származó gondokat. A murányi uradalom területén hatalmas erdők voltak, ugyanakkor a 32 Már az utasítást megelőzően, 1573-ban említik a kél helység elhagyott bányáit. MAKSAY (szerk.) 1959. 319. p. és 324. p. A müvelésbe vonás nem járt sikerrel, a következő században már egyik bányát sem említik. 33 HECKENAST 1991. 90. p. 34 MAKSAY (szerk.) 1959. 20. p. Később az 1559-ben, 1564-ben, 1573-ban és 1598-ban készült urbáriumok alapján azt is megállapítja, hogy „Murányon [...] ijesztő a pusztulás: hámorok, kohók, sörfőzők állnak elhagyottan..." 35 Uo. 9-10. p. 36 Uo. 313. p. A vashiány Jolsva város lakosságának okozott hátrányt, mivel az uradalom a bányaművelésből származó jövedelem csökkenése miatt növelte a lakosok földesúri terheit. Uo. 320. p.
