Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

nem engednek meg általánosítást, de nem tévedek nagyot, ha feltételezem, hogy nem tudtak jelentős támadásoknak ellenállni,

181 amint azt a Murány alatti kastély elleni rendszeres és sikeres török támadások is mutatják. A forrásokban rendszerint kastélynak (castellam, Schloß) nevezett, kisebb erődítményben tartózkodó katonákról az első híreink a számadáskönyvből, 1552-ből származnak. A kastélyban található fegyverekről és felszerelésekről 1584-ben készült összeírásból csak annyit ismerhetünk, hogy egy torony és egy kút is volt a területén, utóbbit Maskó kapitánysága idején építették. A kastély fegyverrel is el volt látva: egy három részből álló orgona, tíz különféle szakállas, egy mozsár és huszonhárom lándzsa volt ott található. A kastély helyére csak egy 1652-ben íródott urbárium utal, amikor Murányalja felmérésénél megjegyzik: „A templom körül egy puszta kastély-hely."

182 Ebből az következik, hogy a murányi kastély tulajdonképpen az elhagyott templom épületét felhasználva épült ki, valószínűleg erődített templomépület lehetett, de már 1605-ben elpusztult.

183 A középkori forrásokban említett jolsvai váraknak, illetve a nagyrőcei palánknak a török elleni harcokban nem találtam írásos bizonyítékát. Mivel arra egyáltalán nem utal jel, hogy az uralkodó ezeken a helyeken őrséget állomásoztatott volna, illetve hogy a két mezőváros maga tartott ott fizetett katonákat, bizonyos, hogy ezeken a helyeken nem volt fegyveres védelem a még esetlegesen álló erődítmény(ek)ben. Összegzésként vegyük sorra azokat az építkezéseket, amelyekre a vár „üzemeltetése" miatt volt szükség. A malom, a felvonó, a sörfőző és a kút - tehát a katonák ellátása szempontjából létfontosságú építmények - gyorsan elkészültek. Ha ezek elromlottak, vagy mint a sörfőzőt, szétrombolták, gyorsan helyreállították őket. Nyilvánvaló volt, hogy létfontosságúak az ellátás, ezzel a vár védelme szempontjából. A többi építmény munkálatai valószínűleg több pénzt és biztosan több (robot)munkát igényeltek, mint ami a vár rendelkezésére állt. Megfigyelhető azonban hanyagság is a várak építményeinek kezelésében. A kevés anyagi és munkaidő-ráfordítással megoldható épületeket sem hozták helyre. 181 MOLE 156 Fasc. 37. No. 12. 1611 előtt. Polonkán ekkor már a kastélyt elhagyottnak és pusztán állónak említik. 182 MOL E 156 Fasc. 25. No. 1. Murány, 1652. március 22. Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban, 1561. rekord. 183 MOL E 156 Fasc. 44. No. 52. 1605. május 12. A faluban már puszta kastélyként említik.