Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés

ban, a végvárrendszerben elsőként, már a korai időktől ágyúöntés és fegyverkészítés is folyt, kölcsönhatásban a környék iparával és a vasbányászattal. A várban folytatott ítélkezés vizsgálatát a viszonylag jónak mondható forrásadottság tette lehetővé, így azt lehetett jól lemérni, hogy egy királyi kézben lévő várban a központi kormányzatnak a mindennapok jogszolgáltatásában milyen szándékai voltak (voltak-e egyáltalán jól körülhatárolt céljai). A várban szolgálók életpályáját annak megértése céljából vizsgáltam, hogy mi késztette a korszak katonáit murányi szolgálatvállalásukra. A magyarországi végvárkutatás legjelentősebb műhelye az Egri Dobó István Múzeum által rendszeresen megrendezett „végvár-konferencia", amely már az 1980-as évek elejétől rendszerint szűkebb részterületet kiválasztva veszi sorra a végvárrendszer fontosabb kérdéseit.

1 A végvárrendszer egészére vonatkozóan Szegő Pál és Szántó Imre monográfiái azok, amelyeket a végvárakkal foglalkozó történészek a mai napig használnak.

2 A terület és a vár szakirodalmából ki kell emelnem IIa Bálintnak Gömör megyével, Heckenast Gusztávnak a magyarországi vaskohászattal és Markus Köhbachnak Fülek 1554. évi ostromával foglalkozó monográfiáját. Előbbi két mű a népesedéstörténet, illetve a vaskohászat területén végzett el Murány 16. századi történetére is vonatkozó alapkutatásokat, utóbbi pedig arra példa, hogy a komplex forrásfeltárásnak milyen lehetőségei vannak a végvárak kutatásában. A várral foglalkozó, a 19. század végén, 20. század elején született feldolgozások a népszerűsítő színvonalat alig túlhaladó szinten születtek. A vár történetét Droppa József és Sámuel Tomásik dolgozta fel,

3 ezek a müvek azonban szinte csak Istvánffy Miklós krónikáját

4 használták Murány 16. századi történetére vonatkozóan. Tomásik felhasználja még Türck Dániel krónikáját,

5 az Iglói Krónikát és 1 Csak az utolsó évtizedben megjelent tanulmányköteteik címeit felsorolva: Végvárak és régiók a XVI-XVJI. században; Végvár és környezet; Hagyomány és korszerűség a XVI-XVIf. században; Végvár és ellátás. 2 SZÁNTÓ 1980. és SZEGŐ 1911. 3 DROPPA 1905. és TOMÁSIK 1882. 4 ISTVÁNFFY 1867. 5 OSZK Kézirattár Fol. Lat. 3117. Türk Dániel krónikája Lőcse város történetéről (1548-1559). 10-14. p. Türck naplóiból Hain csak részleteket vett át. IlAIN 1910-1913.