Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 2/1. 1873-1949 (Budapest, 2003)

Útmutató a katalógus használatához

akkor annak nevét általában zárójelben közöljük. Kogutowicz Manó esetében - kivé­teles munkássága miatt - a készítő intézmény másodlagosan szerepel. Ha nem ismert, hogy az illető személy az adott intézményben dolgozott-e vagy csak az intézménnyel együttműködött, akkor az intézmény után vesszővel van felsorolva. A XIX. században használatos német intézményneveket általában német névvel szerepeltetjük. Ismeretlen szerző esetén: sz.n. (szerző megjelölése nélkül) jelölést alkalmazunk. • „Méret” A méretet centiméterben adjuk meg. Minden esetben megadjuk a teljes méretet 0,5 vagy 1 cm pontosan. Ha a keretmérettel együtt számítva a lap a térképtükörnél leg­alább 4—5 cm-rel nagyobb, akkor leírjuk zárójelben annak a méretét is (pl. 48x87 (36x80) cm). Ha egy adott térkép eltérő méretű szelvényekből áll, akkor átlagméretet adunk meg, illetve jelezzük, hogy a méret változó. Hajtogatott térképnél nem adjuk meg a hajtogatott méretet, kivéve a restaurálás so­rán utólag feldarabolt és vászonra kasírozott nagyméretű térképnél (pl. 183x287 (hajt: 48x59) cm). A tárolás miatt az idők folyamán ez intézményenként változhat. • „Színesség” A színesség szempontjából két kategóriába soroltuk a térképeket: színes és színezés nélküli (definíciót ld. a Rövidítések, szakkifejezések c. fejezetben). Az utólagos színe­zést a technikánál jelöltük. • „Készítési mód” Megkülönböztettünk kéziratos térképet, nyomtatott térképet (idetartozik a fametszet, kőnyomat, Offset nyomás stb.), nyomtatott térképet utólagos kézírással, fénymásola­tot (egyedileg, elsősorban az 1950 után sokszorosított térképek) és fotót. A térkép anyagára nem tértünk ki. • „Tartalom” Itt közöljük a térképen található tartalmi vonatkozású részletesebb információkat. Vá­rosi térképekről lévén szó, a városi jellemzőktől indulva haladunk a természeti leírás felé: topográfiai adatok (alaprajz, telek, utcahálózat, városrész), infrastruktúrára vo­natkozó adatok (középületek, utak, közlekedés, csatorna, víz, világítás), illetve a föld­rajzi leírás (főbb tájékozódási pontok, objektumok, terepelemek, hegyrajz, vízrajz, művelési ág). Amennyiben speciális (tematikus) a térkép, vagy speciális információ­­kat tartalmaz, leírásunkat ezzel kezdjük. 16

Next

/
Thumbnails
Contents