Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 2/1. 1873-1949 (Budapest, 2003)
Útmutató a katalógus használatához
• „Rövid leírás” A térképleírás egyik legfontosabb része, a térkép tartalma kivonatolva. Elemei: az ábrázolt terület megnevezése, a térkép típusa, speciális információk (pl. Pest-Belváros történeti térképvázlata a templomok feltüntetésével). A terület megnevezése lehetőleg korabeli névvel történik, ahol szükséges, ott utalunk a mai elnevezésre is. Ez leginkább akkor fordul elő, amikor az adott terület meghatározásához a korabeli utcaneveket használtuk. 1873 és 1950 között pl. Budapest néven az akkori Budapest területét kell érteni, Budapest és környéke néven a mai Budapest értendő. Az 1930 után kialakított (leválasztott) új kerületek, azaz a XI-XIV. kerület az 1930 előtti törzskerületnél kereshetők. A térképtípusok értelmezése a Rövidítések, szakkifejezések c. fejezetrészben található. Ha egy adott térképre utólagosan egyéb információk kerültek, akkor az utólagos bejegyzések alapján soroljuk a térképtípusok közé és az eredeti térképtípus csak a részletes leírásban, a végén kerül megnevezésre. Pl. ha az 1895. évi közigazgatási sorozaton utólag jelölték a tervezett villamosvonalakat, akkor közlekedési térképnek nevezzük, a részletes leírásban: Alaptérképe az 1895. évi 1:5000 m.a. sorozat. • „Keletkezés ideje” A térkép keletkezésének, illetve - ha azt nem ismerjük - egy adott tevékenységnek (kiadás, nyomtatás) az évét tüntetjük fel. Ha a térkép ez(eke)t sem tartalmazza, akkor megbecsüljük év, évtized, évszázad pontosan, pl. 1872 k, 1870-es évek, XIX.sz. A térkép módosítása (reambulálás, másolat tartalmi változtatással) esetén a módosítás mint utolsó tevékenység évszámát tüntetjük fel. A besorolás is eszerint történik. Amennyiben a készítés és a módosítás között legalább 10 év telt el, akkor a térképet mindkét időpontnál besoroljuk. Fakszimilénél a besorolás az ábrázolt állapot évszáma szerint történik. • „Eredeti cím” A címeket lehetőség szerint betűhíven írjuk le (kivéve, ha az eredeti cím végig nyomtatott nagybetűből áll), a rövidítéseket nem oldjuk fel. A cím max. 2 sorban szerepel, értelemszerű szövegelhagyással, (...) utalással az elhagyott részekre. A címbe pontot raktunk, ahol ez a cím érthetőségéhez szükséges (pl. ha a térképen két önálló gondolatot külön sorba írtak, ezáltal választották el, ott ezt ponttal helyettesítettük). Ha a térképnek nincs ismert, vagy feltételezhető címe, c.n. (cím nélkül) megnevezéssel szerepeltetjük. Társtérképek esetén (egy térképlapon több egyenrangú térkép található): a térképek egyedi adatait külön-külön leírjuk. Ha a társtérkép nem Budapestre vonatkozik, akkor a részletes leírásban ez utóbbi mint melléktérkép szerepel. 14
