Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 2/1. 1873-1949 (Budapest, 2003)

Útmutató a katalógus használatához

környéke címszó alatt is keresni. Budapest címszónál a térképkivágatba beleférő peremterületek beletartoznak (lehatárolását ld. az illusztrációk között a peremterületi térképeknél).

Harmadlagos besorolás', időrendben történt, a területi egységen belül. Ha egy térkép készítéséhez több meghatározó időpont is kapcsolódik (pl. 1864-ben készült módosították, 1885-ben kiegészítették vagy 1864-1885 között folyamatosan vezették), akkor két helyre soroljuk be. Ha egy térképhez kapcsolódó két időpont 10 éven belüli, akkor csak egyszer, egy időponthoz soroljuk be. Ezért ha pl. 1874. évi térképet keresünk, akkor érdemes ± 10 éves időszakot áttekinteni. A fakszimiléket az eredeti készítés időpont szerint soroljuk be. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha térképeket egy épület építési időpontjának datálásához szeretnénk felhasználni, akkor azt erős kritikával tegyük: egy 1875. évi térképre - a felmérés, szerkesztés, nyomtatás, kiadás időtartama miatt - nem biztos, hogy már rávezettek egy 1872-ben épült épületet.

A kötet felépítéséből következően területre és időre a tartalomjegyzék és a fejléc alapján lehet keresni. A szerző szerinti és tematikus mutató segítségével kereshető a térkép készítője és a kiemelten ábrázolt térképi elemek, térképtípusok. Egyes térképek leírása kettőnél több helyen is előfordulhat, ha a térkép- több városrészt, kerületet, peremtclepülést is ábrázol (pl. VIII-X. kerület)- különböző időpontokban készült (pl. az eredeti 1873-ban, majd 1895-ben rávezették az új utcaneveket).

Végül az általános helytörténeti, építészettörténeti, várostörténeti kutatáshoz adunk néhány jó tanácsot:- Ha megtaláltuk a térképet, akkor a kiválasztás előtt érdemes a térképtípusra odafigyelni, pl. ha épületek alaprajzát keressük, akkor elsősorban helyszínrajzok, kataszteri, esetleg közigazgatási térképek; ha a város vagy városrész szerkezetét akarjuk bemutatni, akkor áttekintő térképek; ha a XIX. századi külterületre, peremtelepülésrc kutatunk, akkor topográfiai (katonaság által készített) térképek; ha telekosztásra, utcanevekre, házszámra, helyrajzi számra gyűjtünk adatot, akkor közigazgatási térképek ajánlhatók.- Ha egy városrész időbeni változását szeretnénk nyomon követni, akkor néhány 1:5000 méretarányú közigazgatási térképsorozatot érdemes átnézni, melyeket bemutattunk a térképillusztrációk között (1895, 1908, 1937).- A térképtípus a térképek pontosságára, megbízhatóságára is ad tájékoztatást. A kataszteri, közigazgatási térképek főleg hatósági nyilvántartási céllal készültek, így nagyobb pontosság várható tőlük. A várostérképek a nagyközönség általános tájékoztatását, a városon belüli mindennapi tájékozódást szolgálták, így azoknál kevésbé volt fontos a helyszíni pontosság, azonban az utcanévváltozásokat általában hűen követik, hiszen a nagyközönség elsősorban az utcák megtalálása céljából vásárolta azokat.

12