Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)
Történeti összefoglaló
résnek, 1918-tól állami földmérésnek) neveztek. Az ekkor készült rajzok litografált vagy nyomtatott lapjai alaptérképként szolgáltak speciális célokra, így városrendezési térképekhez is. A városegyesítés közigazgatási előkészítésekor a Fővárosi Közmunkatanács sürgető feladatnak tekintette a leendő Budapest általános szabályozási és beosztási tervének elkészítését. A megvalósításhoz szükséges földmérési és térképezési előmunkálatok azonban nem álltak rendelkezésre, holott Pest városa már 1866-ban szerződést kötött Halácsy Sándor magánmémökkel a háromszögelés elkészítésére. (Az eredeti üvegszelvényeket Budapest Főváros Levéltára, a jegyzőkönyveket a Budapesti Történeti Múzeum őrzi.) Ezt a felmérést vették alapul, amikor kiadták Pest város belterületének 1:7200 méretarányú átnézeti térképét. Budáról Varásdy Lipót készített 1:600 méretarányú térképet, de mivel előtte nem végzett háromszögelést, ezért erre a feladatra a város pályázatot írt ki. A munkálatokat végül a Pénzügyminisztériumhoz tartozó háromszögméreti hivatal vállalta el, Marek János vezetésével. Az elkészült budai üvegszelvényeket szintén a főváros őrizte meg, közcélú használatra nyolc szelvényes, reprezentatív kiadványt jelentettek meg 1000 példányban a Magyar Királyi Államnyomdában. A nyomda igazgatóságának tagja, a főváros területének talán első modem térképét szerkesztő Péchy Imre vezette később a nyomdán belül működő Országos Kataszteri Térképtárat. A városegyesítés körüli és utáni időszakban elsősorban szabályozási térképek jelentek meg (városszabályozás, vízszabályozás, közműtervezés - vízmű, csatorna), melyek a város egészére vagy egy részére vonatkoztak. Budapest és környéke topográfiai térképei 1870-ben és 1873-ban láttak napvilágot (1:28 800, 1:75 000). Térképezés Buda-Pest egyesítése, 1873 után Az egyesített főváros első várostérképe 1885 körül készült Homolka József rajza alapján az Eggenberger-féle Könyvkereskedés kiadásában. Megindult a belterületi várostérképek kiadása (Köhe, Hartleben, Lampel), ezeken a szerzőket nem tüntették fel. Az 1885. évi kiállítás időszakában megemelkedett az idegenforgalmi jellegű várostérképek száma (Benkő Gyula, Hartleben, Légrády kiadása, Homolka) és egy év múlva már madártávlati térkép is megjelent. Ezután visszaesés történt. A városi kataszteri felmérések alapján (Halácsy, Marek) különböző célokra közigazgatási térképeket készített a Székesfőváros Mérnöki Hivatala (1882, 1884, 1886, 1889; 1:5000, 1:10 000 és 1:50 000). Jellegzetesek Friwisz Ferenc térképei (1880-1883, 1886), melyek a városszabályozást szolgálták. Feltűntek a speciális térképek: postatérkép (1885), az 1879. évi erdőtörvény alapján készült erdőgazdasági (1888), az 1885. évi vízjogi törvény értelmében vízhasználati térképek, és gyarapodtak az iskolai térképek is. Az utóbbiak 39
