Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

vételes lángelmét, hogy már életében eljutott oda, ahová mások csak sírukon túl juthatnak el: a halhatatlanság előcsarnokába. Mindaz, ami őt otthonában környékezte, egy nemzet hódolatáról beszélt neki."

46 Mikszáth elfogulatlanul közelít ehhez a világhoz, kiegyensúlyozott, derűs környezetet lát, minden misztikum nélkül: „Az emeletet ellenben egészen az öregúr kényelmére építették, csinos ebédlővel, melyet pompás faragású velencei bútordarabok ékesítenek, tágas dolgozószobával, melyben elférnek könyves szekrényei és a világ minden tengeréből összehordott kagylói. Ezt szellős kényelmes hálószoba egészíti ki. [...] mivel közös a háztartás, a paritás eleve azt kívánja, hogy az öregúrnak is legyenek külön vendégei az emeleten, amelyekhez viszont Fesztyék mehetnek fel. Ezek is csupa ismerősök, az öregúrnak a barátai, tarokkpartnerei, ezek is a jókedvüket hozzák ide és csak a pénzét viszik el a gazdának."

47 AJókai által kialakított tárgyegyüttesből 48 - szokatlan módon - már az író életében múzeumi intézményt kíván kialakítani a magyar állam. 1894-ben az 50 éves írói jubileumát ünneplő nagyszabású események közepette a kultuszminiszter megígéri a közönségnek egy Jókai-emlékhely létrehozását. A tervek szerint a párizsi világkiállításról egyenesen a Nemzeti Múzeumba szállították volna a relikviákat.

49 Ezt a gesztust, amely — akárcsak a nemzeti díszkiadás az életművet — lezárná az életutat s élve mumifikálná Jókait, megzavarja Nagy Bellával kötött házassága. A váratlan fordular nyomán támadt indulatok, a tanácstalanság, majd Jókai halála után a fiatal özvegy nemzeti érzelmekre nem tekintő gyakorlatiassága

50 és a Jókai-családtagok közötti vita megakadályozzák, hogy a hagyaték teljes egészében a nyilvánosság elé kerüljön az 1909-ben megnyíló Petőfi Házban. Erre csak két évvel később kerül sor, amikor többszöri parlamenti vita, majd miniszteri jóváhagyás után Jókainé megkapja a hagyaték fejében igényelt életjáradékát.

51 A Petőfi Ház erős hivatalos pozícióit, „nemzeti gyűjteménnyé" válását jelzi a hosszantartó tárgyalások kimenetele: a Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója által felbecsült, 140 ezer korona összértékű tárgyanyagot nem osztják el, a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum semmit nem kap belőle. A döntés értelmében emlékszoba helyett emlékmúzeumot alakítanak ki a Bajza utcai ház emeVészi, 1904. 388. old. Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Budapest, 1960. II. k. 148-149. old. 1860-ban Arany János szülőházának megvételére gyűjtenek a nagyszalontaiak. Maga Jókai lép föl az ötlet ellen, hogy élő írónak emléket állítsanak. Helyette Arany-alapítvány létrehozását javasolja a Kisfaludy Társaságon belül. Ld.: Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei". A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, 1998. 44. old. Ld.: Révai Mór János: írók, könyvek, kiadók. Budapest, 1920.1. k. 311-314. old. so Váli Mari emlékiratában nem kevés irtózattal írja le Eötvös Károly és Nagy Bella Jókai jelenlétében lefolytatott tárgyalását a tervezett komáromi emlékmúzeumba kerülő tárgyak piaci értékéről. 51 „Maga az átvétel nem adásvétel formájában történnék, hanem az özvegy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozná a hagyatékot, viszont az állam bizonyos évjáradékot juttatna az özvegynek" N. N. : Jókai Mór hagyatéka a múzeumban. Független Magyarország, 1911. február 22.12. old. A továbbiakban: FM