Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - M. SZILÁGYI KINGA: „A szőlőtő halhatatlan"

A felső kertben a természet vette át a térformáló szerepet A szerző felvétele „... történeti kertként is védelem alá került. " és természetszemléletét is visszatükrözi, így a természetvédelem és a kultúrtörténeti szempontok kiegészítik egymást. Ami a kertet történeti kertté emeli, az nem egyszerűen Jókai emléke, hanem a hely szellemisége, a tetmészettel való találkozás és együttélés élménye, valamint a kert helytörténeti jelentősége, a 19. század közepi-végi kertkultúra és tájhasználat, s nem utolsó sorban a Jókai-féle szellemi műhely emléke. A történeti kertként való védelem remélhetőleg elindítja a már régóta időszerű rekonstrukciót, a kert újraélesztését, amely természetvédelmi és kulturális központként, szabadon látogatható és kulturális rendezvényeknek helyt adó emlékhelyként egyaránt nagy érdeklődésre tarthat számot nem csak a helyi lakosok körében, hanem a Jókait becsülő, a természetet, a kultúrát, az irodalmat, a magyar történelmet szeretők népes táborában.