Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

JÓKAI MÓROK - JÓKAI MÓR: Önéletírásom

ja volt a magyar közéletnek: Deák Ferenc és Nyáry Pál; azokat én jó barátaim, mondom inkább protektoraim közé számítottam, tőlük nyertem sok adatot, amit munkáimban felhasználtam. Magyarországon a vidék tele van anekdotákkal s a mező népdalokkal. És akármerre járok az országban, jó akaróim (s mint regényírónak minden párt jóakaróm, még a legtúlzóbb nemzetiségiek is) mindenütt elém hozzák azokat a hagyományokat, amik vidékükhöz vannak kötve; régiségbúvárok, történettudósok figyelmeztetnek a históriai emlékek közül kivillanó epizódokra; nyomába igazítanak rejtélyes titokszerű eseményeknek, rámbízva a lélektani kutatást úgy, hog)- mondhatnám, hog)-az egész magyar nemzet együtt dolgozik velem. Igaz, hogy ez a közremunkálás csak olyan, mint mikor Liszt Ferencnek a zeneérzékét megkapta ez a népdal: „nem ettem én ma egyebet: fekete retket, kenyeret". S csinált belőle egy nagyszabású oratóriumot. Én is csak egy akkordot kapok meg, eg)'vég-katasztrófát. S ahhoz kell hozzá divinálnom a megelőző regényt. De hadd emlékezzem meg méltó hálával költői munkásságom legerősebb támaszáról, a könyvtáramról. Munkáimnak nagyobbik fele magyar tárgyú, s ebből ismét tetemes részt foglalnak el a történelmi regények és elbeszélések, melyek a régi pogány magyarok korszakáról kezdve, átvonulnak az első keresztyénség, Kálmán király, a tatárpusztítás, a Dózsa pórlázadás, a török-uralom, az erdélyi fejedelmi udvar, a Zrínyiek, a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok, a törökök kiűzetése, Rákóczi fiai, Mária Terézia, II. József, a magyar insurrectió és napóleoni hadjárat eseményein keresztül, egész az 1848—49-iki szabadságharcig. A régi Magyarországot bejárta a fantáziám a Kárpátokon kezdve, a Székelyföldön, a magyar tengerparton, a pusztákon, mocsarakon, a várakon keresztül, a bányákig és a névtelen Dunaszigetig s aztán átszáguldozta a kerek földet: elbeszéléseim játszanak a tengereken és azok szigetein, Észak- és Dél-Amerikában, a régi és új Egyiptomban, a caesarok Rómájában s a forradalmi Rómában, Párizsban, Londonban, Szent-Pétervárott (itt különös előszeretettel), Lengyelországban; azután az orosz sivatagokon, Szibériában, Kamcsatkában. Törökország története, kelet meséi, Sztambul, nag)" tért foglalnak el regényeimben, hozzájárul a Krím, a Kaukázus; tovább Perzsia, Palmyra, Afganisztán, Kína, az Amur vidék, Ázsia pompás városai, majd Szíria, a régi Palesztina; visszaterelt Szicília, az egész olasz paradicsom, Ragúza, Bosznia ; aztán Poroszország, megállapodva a régi Bécsben. Azonkívül még szárnyára eresztve uratlan, léttelen régiókba; az elsüllyedt világrészbe, Óceániába, az eltemetett Leaotungba, a hozzájárulhatatlan északi pólus alá, s a jövő század álomországába, sőt a pliocén özönvízelőtti világába.