Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

JÓKAI MÓROK - JÓKAI MÓR: Önéletírásom

amit a kormány azzal gondolt megakadályozhatni, hogy engemet és munkatársamat Zichy Nándor grófot, egyikét a magyar arisztokrácia legkiválóbb championjainak haditörvényszék elé állíttatott (egy akadémikus vezércikk miatt) s elítéltetett egy évi nehéz vasban töltendő fogságra. A fogság nagyobb részét az uralkodó kegyelme elengedte, s A Hon továbbra is a szabadelvű ellenzék közlönye maradt, az én vezetésem, de más szerkeszrő felelőssége alatt, míg Schmerling bukása után ismét visszanyertem a szerkesztői állást s vezettem A Honx hazafias irányban a balközép politikája értelmében, míg Tisza Kálmán kormányra jurásával a lap is a kormányr rámogató fuzionált szabadelvű párt orgánumává lett (most Nemzet). Ez alatt folyvást tagja voltam a képviselőháznak tíz országgyűlésen keresztül s tevékeny részt vettem a törvényhozás tanácskozásaiban. Mint szónokot is szívesen meghallgattak. És e közben megírtam 350 kötet költői munkát különböző cím alatt, 3937 ív terjedelemmel, mely most is szaporodik. A lapokban elszórt apróbb munkálataimat nem számírom közé. Hogy lehetett ennyit összeírni? Legelőször is az rá a válaszom, hogy ötven év nagy idő! Aztán micsoda ötven év! Négy olyan különböző korszak egymásutánja, melynek egész észjárása elüt a másikról. Gyermekkorom emlékei visszahatolnak egész a napóleoni világharcok korszakáig, melyben a magyar insurrectió is szerepelt. Még én ismertem annak a kornak a szereplőit; a nyugalmazott huszár őrnagyoktól kezdve a czopfos szenátorokig, s a fejedelmi kegytől fölemelt és aztán elfelejtett szép asszonyokig: azt az egész társadalmat, melyben a ruházatáról meg lehetett ismerni mindenkit: ez a nemes, ez a molnár, ez a takács, ez a szekeres gazda, ez magyar, ez német. Costume volt divat helyett. Apám hadnagy" volt az insurrectióban. Még én a magyar életet visszatükröző tiltott könyvekből lopkodtam ismereteimet, miket kinyomatni nem volt szabad, apáink leírva adták tovább; néhányat most is tartogatok belőlük; magáról az országgyűlésről is csak írott lapok útján lehetett értesülni. Aztán megértem az ébredés, az újjáalakulás korszakát, ahol a lángeszme harcolt a kőkemény valóság ellen; „virrad! haladjunk!" jelszó alatt. És az arra következett szabadságharc is magával sodort, hol felemelt, hol letiport. Vezettem és vitettem benne. Végigéltem egy nemzet újjászületését, a mesés harcokat, a mámorító diadalokat, a kétségbeesett elbukást, a szívós ellenállást, a világháborító reménykedésr.