Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - JÓKAI MÓR: Goronilla

a táblának a kér sor betűjét felváltva egymáshoz illesztenők a külső és belső lapokról. S az ötlet fényesen bevált: a két ellenkező sor betűnként egymás­hoz ragasztva, kiadta a felirat értelmét. Mintha villanyszikrával lőttek volna az agyamba! Olyan világosság volt ez, amely egyszerre fáj és gyönyörbe hoz. - Nem lenne olyan kegyes, miss, hog)- holnap velem együtt meglátogat­ná az Attila-mauzóleumot. - Szívesen. Másnapra kiadtam a custosoknak a rendeleret, hogy délig zárva tartsák a mauzóleumot a közönség előtt; senki se háborítson bennünket. A koporsók fölött örök lámpa égett (villanyból). Miss Coronilla pontosan megjelent a kitűzött órára: egyedül kerestük fel az Attila-koporsór. Én pergament hoztam magammal, és kifogyhatlan író­tollat, s azt odaadtam a miss kezébe. Elébb átadtam neki a mehdruli jegye­ket magyarázó latin betűk sorozatát, amik a palást két szegélyéről voltak le­másolva. Azzal félrevonultam, hog)" ne háborgassam a kísérletében. Valami negyedóra múlva odajön hozzám, s mutatta a pergament. - Valami szavakat össze tudtam már rakni; de nem értek belőlük sem­mit. Ön talán sejt hozzájuk valamit. Ez volt a pergamenre írva: «estendvnegzazvtwenharma» Nagyor ugrottam! Azt hittem, kecskeméti diák vagyok most is. - Heuréka! heuréka! Hisz ez magyarul van! „estendu" - „esztendő," ­„negzaz" - „négyszáz," - „utwen" - „ötven," — „barma" - „három." Viktó­ria! Most ezzel csalhatatlanul be van bizonyítva, hogy a hunnusok magyarok voltak; de még azonfölül az is, hog)" Etele királyunk a Rómáig hatolt olaszor­szági hadjárata esztendejében felvette a keresztény hitet: mert a 453 a Krisztus születése után kezdett időszámlálás. Hisz ez eg)'világgal fölér! S ezt a világot ez a sárgaszemű tündér ajándé­kozta nekem. Eszembe jutott azután dicső elődömnek, Archimedesnek a példája, aki feladványát, mely abból állott, hog)" Dionysius királynak a koronájába mennyi ezüstöt vegyített az arany közé az ötvös, a fürdőkádjában megoldva, örömében kiugrott a vízből, s öltözetlenül szaladt ki a térre „heurékát" kia­bálva: azonban az örömkiáltásokon kívül még az is eszébe jutott, hog)" az is­teneknek hekatombét áldozzon, ami görög nyelven száz ökröt jelent. Én ennél százökrösebb áldozatot hoztam.

Next

/
Thumbnails
Contents