Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

lehet hangosan szobrot emelni neki. Még ekkor is a legnépszerűbb magyar író, a magyar kultúra egységének egyik legerősebb tényezője, a magyarság nag)" nevelője. Ignotus 1906-ban megjósolta: szobra akkor lesz az írónak, ha Jókai sajátos magyarsága és a magyarságnak a keleti ábrándosság iránti igénye újra aktuális lesz: „Szívük megnyílik iránta, eltelik vele, jelet keresnek, melyet érzésükkel körülvegyenek - s ekkor állítanak majd Jókai Mórnak szobrot."

35 A Jókai-szobor története, végkifejlete tehát szorosan összekapcsolódik az ország háború utáni szomorú sorsának alakulásával. A trianoni béke következményeként területeinek nag)' részét elvesztő csonka-Magyarország ébren tartására, erősítésére - többek között - Petőfi és Jókai nevét is felhasználták. Jó alkalmat biztosított ehhez Petőfi, majd két évre rá Jókai születésének 100. évfordulója. A Petőfi Társaság „Minden Magyarokhoz!" szóló kiáltványa 1924 októberében az évforduló megünneplését „kiáltó figyelmeztetésnek" szánja annak igazolására, hog)' „az a nemzet, amelynek ilyen lánglelkű fia volt, nem pusztulhat el soha!" Zala György életnagyságú Jókai-szobra, Istók János kicsinyített mellszobra, Wagner Géza rézkarca és nyomata az íróról a Társaság elképzelése szerint el kell hog)" jusson mindenkihez az egész világon, aki magyarnak érzi magát, felekezeti és társadalmi hovatartozás nélkül.

36 Tizenhét évi küzdelem után a magyar historizmus szobrászarának eg)" előző kor ízlésvilágát tükröző, mesterségbelileg tökéletes, tartalmában, mondanivalójában leegyszerűsített alkotása született meg 1921-ben. Stróbl Alajos „Jókait mint bölcs, gondolkodó, álmodozó, de kissé ravaszkás embert ábrázolta. A szobor nem tanúskodik az átélés olyan intenzitásáról, az alkotás olyan egyértelműségéről, mint például a Károlyi- emlék" - foglalja össze véleményét Henszlmann Lilla. Bírálatunkat ma már árnyalja az a tény, hog)" azóta sem jött létre „igazabb" szobor Jókairól, s mérsékli az, hog)" végre, amikor lehetett volna, 2001-ben Budán, a XII. kerületben nem hog)" ezt művészileg túlszárnyaló, de a közhely szintjére leegyszerűsítő, mondanivalójában és megformálásában is igénytelen szobrot avattak fel, a gyerekek mellé ülő, görnyedt, gügyögő, öreg, nagyapós (amilyen Jókai soha nem volt), önámító alko37 tást. Stróbl Alajos műve zárt kompozíciójával, finom részleteivel, a talapzat elegáns, jól proporcionált formájával, nemes gránit anyagával a század viharair átélt, időtálló alkotásnak bizonyul, amely az ábrázolt gondolatot képes felemelni a valóság világából a szellem, a képzelet magaslatába. 35 A Hét, 1906. januárt 28. 50. old. 36 A felhívás lelőhelye: Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára, Any 5660. Az 1930-as években Rév-Komáromban felavatott (1937. november 29.) Jókai-szobor, Berecz Gyula alkotása sem mentesül a nacionalista politika hullámverésétől. 37 A szobor Párkány Péter szobrász és Eleőd Ákos építész munkája. Lásd: Wehner Tibor: Nagyon régi új szobor. Élet és Irodalom 2001. augusztus 3., 28. old. Prohászka László: Szoborhistóriák. Városháza, Budapest, 2004.105. old.