Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

rôle az író vonásainak tanulmányozása céljából.

19 Stróbl monográfusa, Henszlmann Lilla szerint falán tíz életnagyságú agyagmintát is formált, sőt egy már elfogadott bronzot is összedarabolt.

20 Bár 1913-ban elfogadják munkáját, ezt követően is dolgozik rajta, alakítja, új lendületet, új jellemvonást próbál ki rajta. Az egyik első vázlatnál a műteremben látszik a modell: egy kopasz, bajuszos, magyaros zsinóros ruhát viselő férfi. „Állva nem mesélhet" - állítja interjújában a mester, ezért az ábrázoltat leülteti. „Ládára ültettem előbb, de bronzból a láda nem volt anyagszerű. Ezért tettem fotelba." Az első változaton egy széles, láda-padszerű ülőalkalmatosságon laza hullámokban drapéria tekereg, az ábrázolt könnyed egyszerűséggel, egyik lábát felhúzva, bal kezét könyvhalmokon nyugtatva, jobbjával magyarázó mozdulatot téve kedélyesen fordul balra, mosollyal a száján. Az ezt követő második változaton a jobb kéz a bal térden nyugszik, a felsőtest negyed fordulatot vesz, a bal kéz egy hatalmas könyvön pihen, alákerül a drapéria, s az egész ülő szobor egy ládán 21 (komáromi láda?) foglal helyér. A harmadik változatnál a ládán az ülő alak mellett hanyagul egy felöltő hever, a jobb kéz félig behajlítva magyarázni készül, a balkéz kiterített papírlapokon hever. A szobor első változatai, a beállítás, a mozdulatok és a festőiesen elhelyezett drapériák sok hasonlatosságot mutatnak a nem sokkal előbb elkészült gróf Károlyi Sándor szoborral. A negyedik szobormintánál a jobb láb erőteljesebben lép előre, a felsőrest kissé jobbra dől és a jobb kézre nehezedik, a balkézben tartott könyv a jobb térden nyugszik, s a bal térden egy drapéria, kabát oldja a sima felületek egyhangúságát. A szobrok fázisainak megörökítését a szobrász feleségének köszönhetjük, aki szívesen készített sztereó felvételeket is, amelyek nézésükkor térhatást érzékelrettek.

22 A műterem falán egy helyütt feltűnik Jókai maszkszerű arca, bár tudjuk, a halotti maszkot nem Stróbl készítette róla. Eg)" fotón együtt láthatjuk a másfélszeres életnagyságú modellt eg)' kismintával, azaz párhuzamosan több szoborvariáció is formálódott. Készült csak fej- és csak mellszobor. Ez utóbbit a Szegedi Pantheon számára megvásárolták, és 1929-ben felavatták. A művészi alkotás műhelytitkaiba vezet el az a felvétel, melyen egy bájos fiatal akt hátterében megpillanthatjuk Jókai ülő alakjának pontosan megmintázott akt vál19 (gy.a.): Jókainé Nagy Bellánál, Az Újság, 1921. május 22. 3. old. 20 Henszlmann Lilla: Stróbl Alajos. Budapest, 1955. 62. old. A Jókai-szoborra és Stróbl Alajosra vonatkozóan felhasznált irodalom: Fülep Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál. Modern Művészet, 1905. 3.SZ. 134-143. old. Szokolay Béla: Liptóújvári Stróbl Alajos. Pásztortűz, 1927. 2. sz. 26-27. old., Ybl Ervin: Liptóújvári Stróbl Alajos művészete. Magyar Művészetül!. 87-103. old. 21 Anélkül, hogy messzemenő következtetést vonnánk le a látottakból, meg kell jegyeznünk, hogy Berecz Gyula Komáromban, 1937-ben felavatott szobra kísértetiesen hasonlít Stróbl egyik - el nem fogadott - szoborvázlatára. 22 Stróbl Mihály kéziratban meglévő visszaemlékezésében olvashatjuk: „A beállításokat édesanyám fotográfiákban rögzítette." Stróbl Mátyás jóvoltából e kéziratot láthattam, s a családi gyűjteményből számos fotográfiát megtekinthettem, s e tanulmányhoz felhasználhattam. A segítségért ezúton mondok köszönetet.