Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király
zik egy nagyobbal: az igazi Jókai-szoborral, a mely az egész nemzet nevében, nagyságához méltón örökítse meg a költő emlékét" - írja a Vasárnapi Újság}* A szoborbizottságemlékbizottság következő ülésén, 1908. május 9-én Berzeviczy Albert elnökletével, Rákosi Jenő indítványára a kormányhoz és a törvényhatóságokhoz fordultak segítségért és a könnyűnek látszó feladatok átvállalásáért. Ekkor a szobor költségeinek, amelyet kb. 100 000 koronára terveztek, az egy negyede még hiányzott, így a felállítást el kellett halasztani. Magánszemélyek elé példát állítva, Fesztyné Jókai Róza 1908-ban maga 800 koronát adományozott. 1909 januárjában az Akadémia az emlékbizottság tagjainak aláírásával a törvényhatóságokhoz fordult, s kérte adakozásukat. 1910 novemberében, több mint hat évvel az író halála után, szükség volt a kormány segítségét és jóindulatát kérni, mert különben nem látszott megvalósíthatónak a szép álom. Az írótársadalom értetlenül állt a helyzet előtt, sokan papírra vetették a kegyetlen igazságot: Jókai jó tíz évvel később halt meg, mint kellett volna. „Nem korra, nem is költői értékre" - állítja Schöpflin. Krúdy Gyulának úgy tűnik, „mintha nem eg)" évtized előtt, hanem valamikor száz esztendő előtt járt volna közöttünk. Tíz esztendő alatt öregedett volna meg ennyire Jókai Mór?" - teszi fel a kérdést. „És talán egy évtized múlva sem láthatjuk szobrár a költőnek, akiért egész Magyarország rajongott egykor"- méltatlankodik a Jókait tisztelő író 1910-ben. 15 Bár még nem volt meg a kellő összeg, Wekerle Sándor miniszterelnök, Zichy János kultuszminiszter, Bárczy István polgármester és számos művész bevonásával eg)" nagybizottság alakult, amely a szobor létrehozásának gyakorlati teendőivel lett megbízva. A gyűjtés, adakozás eredményeként a 100 000 korona 191 l-re végre rendelkezésre állt. 16 A kivitelezési költség mellett legalább olyan nag)" gondot jelentett a szobor helyének kiválasztása. Megoldásként még 1910-ben felmerült az Erzsébet tér I larmincad utca felé eső oldala, a Városliget és a Duna-part egyik tere. Mivel művészek álral támogatva több bizottsági tag is a Múzeum kertre szavazott, 1911 decemberében helyszíni szemlét tartottak. Wekerle Sándor volt miniszterelnök ellenezte ezt a helyszínt, mivel a várható pénzből az Arany János szoborhoz fogható és méretű emlékművet nem lehetett létrehozni, s egy kisebb emlékmű esetén Jókai presztízse sérült volna. Beöthy Zsolt, Alpár Ignác, Berzeviczy kiválónak tartotta intim jellege miatt a zöld fákkal benőtt kertet, ők viszont a szobor tájolásában nem tudtak megegyezni. Ekkor Bárczy István a Rákóczi teret ajánlotta, s e helyszínt valamennyi résztvevő átmenetileg el is fogadta. Ezzel párhuzamosan a budai polgárság emlékiratban fordult a bizottság tagjaihoz, hog)" mivel Jókai elsősorban a Svábhegyet kedvelte, kaphasson az író 14 Jókai szobra a Sváb-hegyen. Vasárnapi Újság, 1906. szeptember 16. 593. old. 15 Krúdy Gyula: Az öreg Jókai (1910). Im.Uő: írói arcképek. Budapest, 1957. 205-208. old. A továbbiakban: Krúdy, 1957. 16 A szobor keletkezésének történetét összefoglalja Stróbl Mihály nemrég kiadott emlékirata: Stróbl Mihály:/! gránitoroszlán. Stróbl Alajos 1856-1926. Budapest, 2003.158-163. old. A Jókai szoborról írt jelen tanulmányom nagy vonalaiban elhangzott 2002-ben a Keszthelyen tartott Kultusztörténeti konferencián.
