Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király
egységről nem lehet beszélni. Az egyik legvisszafogottabb fiatal nekrológíró, Schöpflin Aladár úgy érzi, hogy Jókai halála után kaphat igazi elégtételt, művei révén az örök élet vár rá: „Az a fény, mely Jókai szelleméből sugárzott a magyar névre, mind visszaárad ő reá: halálában dicsőbb, fényesebb életet fog élni, mint mikor még közöttünk járt. Az ő sírja valóban az örökéler kapuja" - írja a temetés napján. A szoborállítás gondolata A Jókai péletében már kiteljesedő, majd megtört kultuszának fontos művészi rekvizitumai a halál beállta után készen álltak: kezének gipszmásolata már életében íróasztalán feküdt, halála után nem sokkal Róna József gipszmásolatot vett arcvonásairól. A Magyar Tudományos Akadémia Nagyheti ülése során Szily Kálmán főritkár elhamarkodottan indítványt tett Jókai arcmásának megfestése iránt, a javaslatról azonan nem született döntés. A költő halálát követően nem sokkal a Kisfaludy Társaság verette fel azt a gondolatot, hog)" „Jókai testi alakját ércben örökítsék meg". Ezt követően, 1904 májusában a Kisfaludy Társaság felkérte Berzeviczy Alberr vallás- és közoktatásügyi minisztert, hog)' az MTA, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság bevonásával hozzanak létre egy bizottságot, amely a szobor felállítása érdekében felhí4 Schöpflin Aladár: Jókai emlékezete. Képes Folyóirat, 1904.146. old. 5 A gyűjtés pontos előkészületeiről lásd: Liber Endre: Budapest szobrai. Budapest, [1929], vást intéz a nemzethez. A miniszter június 3-ára megbeszélést hívott össze az említett testületek képviselőiből. A kérdés természetesen a szükséges összeg előállításának mikéntje volt. Elhatározták, hog)' a „legszélesebbkörű mozgalom" megindításával teremtenek megfelelő anyagi feltételeket. „Ebből a célból az országgyűlés két háza, az Akadémia és valamennyi számba vehető tudományos, irodalmi és művészeti társulat és intézet bevonásával nagy gyűjtőbizottságot alakítottak". 5 A pénzügyi alapok megteremréséhez alaposan számítottak a sajtó hatékony támogatására. Eldöntötték, hog)' a szobor kivitelezésének folyamatát a Képzőművészeti Tanács ellenőrizze. A hamarosan megalakuló Jókai-emlékbizottságba Beöthy Zsoltot, Heinrich Gusztávot, Herczeg Ferencet, Koronghy-Lippich Eleket és Rákosi Jenőt választották. Berzeviczy Albert nemzeti kötelességről beszélt, a „nemzeti hála rakjon köveket pihenőhelye fölé s állítsa ércalakját a jövő nemzedékének szeme elé"- vallja a gyűjtés megindulásakor. 6 A Petőfi és a Kisfaludy Társaság a halál egyéves évfordulóját kihasználva 1905. május 5-én Jókai-emlékünnepet tartott, ahol Beöthy Zsolt pátosszal teli beszédében az elhunyt író fő érdemét abban látta, hog)" a „legelső reménysugarak egyikét szöktette a nemzet csüggedő lelkébe." A Vasárnapi Újság nem mulasztja el, hog)* az első évforduló napján örömét fejezze ki a sok virág és koszorú láttán, de figyelmeztessen, hog)" a hervadó virág nem fejezi ki 313. old. 6 Nemzeti emlék Jókainak. Vasárnapi Újság, 1905. február 5-6. sz, 90. old.
