Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

ződés 2. pontja teljes vagyonközösséget hozott létre Jókai Mór és Grosz Bella kö­zött házasságkötésük előtt és után szerzett vagyonukra egyaránt. A szöveg explicite is megfogalmazta, hog)-a Jókai kizárólagos (!) tulajdonában lévő svábhegyi villa fele része Grosz Bellát illeti. Hosszabb távon Jókai nem is enged elképzeléséből, ragaszkodik hozzá, hog)" Róza lemondjon az ő javára. Feszty Árpád három Dárday Sándorhoz írott levele tanúskodik arról, hogyan rea­gált az örökbe fogadott leány és a vő a szep­tember 15-ei egyezséggel kapcsolatos fej­leményekre. Bár első levelében Feszty azt írja, hog)" a megegyezés, amit Dárday tető alá hozott, Jókai Rózára nézve sokkal elő­nyösebb, mint azt ők óhajtanák, és ezért azt ebben a formában nem is tudják elfo­gadni, a lényegi kérdést illetően mégis meglehetősen erős igénnyel léptek fel, amikor a két svábhegyi telek egészét Róza nevére szerették volna átíratni a Jókai Mór számára biztosított 100 százalékos haszon­élvezet mellett. Cserébe elfogadták volna, hog)" a 12 ezer Ft-os anyai juss kielégítésére csak később kerüljön sor, és a Jókai által évente fizetendő kamatokról is lemondtak volna. A már kifizetett 25 ezer Ft-ról pedig említést sem tettek. Azt azonban nem rej­tették véka alá, hog)" mindezekre az óvin­tézkedésekre azért van szükség, nehogy Grosz Bella és családja elkótyavetyélhesse a Jókai-vagyont. „így el lesz érve az is, hog)" legalább ezeket a szőllőket használhatja az öreg a míg él - mert ha ez is a nevére lenne írva - akkor eg)" év múlva ezek se lennének már meg - mint ahogy nem lesz meg a sváb­119 BFL VII. 173 3749/1899. üsz. GroszBella és Jókai Mór házassági szerződése, 1899. december 2. hegyi villa sem - mert ahogy ezen fennfor­gó akadály eltűnik - hát el lesz az adva csakhamar - és az árából eg)" esztendő múl­' • • » 120 va szegény öregnek semmije sem lesz". Február végén még úgy tűnik, hog)" van kiút, mert Dárday arról értesíti Jókai Rózát, hog)" apja el tudna fogadni egy olyan meg­egyezést, amelynek értelmében a nyaraló­telek Jókai Mór, a szőlő pedig Róza kizáró­lagos tulajdonába kerülne. Ez utóbbit továbbra is „Móricz bácsi" kezeltetné, de 1 21 haszonélvezetet nem kötnének ki rá. Nem rudjuk, hogy végül is miért nem jött 1ère ez a megegyezés, de Feszty második, Dárdayhoz írott levelében utolsó kísérlet­képpen már egy elég extrém megoldást ja­vasol. „Ajándékozza oda az öreg ezen ingat­lanokat már most kötelezőleg p. o. egy gyermekmenhely alapítására - de úgy hogy míg ő él addig ő használhassa és élvezhesse - ha ezt meg teszi - feleségem is lemond a humánus czélra a 12 000 frtnyi anyai öröké­ről - és ezt szinte már most kötelezőleg a gyermek menhelynek hajlandó ajándékoz­ni. Természetesen úgy, hogy az öreg élte fogytáig élvezhesse ezt is minden kamat nélkül. Azt hiszem ezen ajánlatban világo­san ki van fejezve hogy feleségemet nem vezeti más kívánság mint az hogy az öreget az a társaság amelybe került - ki ne foszt­hassa és koldussá ne tehesse - hanem hogy öreg napjaiban is élvezhesse azt a kényel­met amellyel megszokott a Svábhegyi nya­ralással az ő szölleje és rózsái között. Azt hi­szem hog)" feleségem ezen ajánlata minden mellék gondolatot kizár - és ha ő nem is dobálózhatik 12 000 forintokkal - mégis 120 OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1393 50-51. f. 121 F. Almási Éva, 2001.109. old.

Next

/
Thumbnails
Contents