Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

az írót, a munkáit, a szokásait, a lelkét, a jellemét; nem akart róla tudni, számkivetette lelkéből, kegyéből, szeretetéből." A házaspár visszatérésekor Feszty Árpád és családja már elutazott Firenzébe, és másfél-két évig ott is tartózkodtak. Itáliai tartózkodásuk anyagi hátterét részben az a 25 ezer Ft biztosította, amit Jókai Róza kapott nevelőapjától anyai örökség kiszól112 gálrarásának címén. Feszty itt festette meg azt a képciklust, amin még az időközben feloszlatott Parthenon Rt. megbízásából kezdett el dolgozni. Apa és leánya között Dárday Sándor közvetítésével tető alá hozott egyezségnek azonban volt egy törékeny pontja, amely Jókai Morék hazatérte és Jókai Rózáék Firenzébe költözése után komoly nézeteltérés forrásává vált. Amint az közismert, Móricz és Róza két telek kö« o 113 zös tulajdonosai voltak a Svábhegyen, és mindkettőből fele-fele arányban részesültek. A Dárday-féle megállapodás 2. pontja értelmében azonban Róza hozzájárult ahhoz, hog)' azok a telekrészek, amelyek eddig az ő Tulajdonát képezték, apjának nevére írattassanak át. Róza arra is kötelezte magát, hog)' ha a telekkönyvi hatóság ezen közjegyzői okirat alapján nem volna hajlandó a Jókai Mór javára történő bekebelezést a telekkönyvi betétre bejegyezni, akkor kiállít eg)' olyan okiratot, amely a bíróság számára is kielégítő, és ami alapján foganatosítani lehet majd a telekkönyvi átíratást. A Jókai Mór javára történő bekebelezés iránti kérelmet október 9-én a királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság elutasította. Az m Révay, 1920.1. 281-282. old. 112 BFL VII.184 1644/1899. üsz. us Az egyik telek: 3612 tbsz. - 9494-9498 hrsz., I. ekkor Firenzében tartózkodó Róza pedig vonakodott újabb okirat kiállítására vonatkozó kötelezettségének eleget tenni. A Bajza utcai villa két lakrésze közötti ajtónak a művészházaspár Itáliába való elutazása előtti befalazása és a svábhegyi telkek tulajdonjogának rendezése körül kialakult hercehurca vezetett végül is az apa és leánya közötti viszony később már visszafordíthatatlannak bizonyuló elmérgesedéséhez. De mi volt a konfliktus tulajdonképpeni tárgya? Jókai 1899. szeptember 12-én zárt magánvégrendeletét közjegyzői őrizetbe helyezte Weinmann Fülöp közjegyző Andrássy úti irodájában. Amikor végakaratát írásba foglalta, családtagjai még nem tudták, ha sejteni sejtették is, hog)' mégiscsak el akarja venni Grosz Bellát. Később ezt a végrendeletét visszavette a közjegyzőtől, ami így érvényét is veszítette, s ezért mi sem tudjuk, hogy abban az élethelyzetben miképpen rendelkezett vagyonának sorsáról. Pár nappal később, amikor Jókai inasa révén Feszty Árpád mégiscsak tudomást szerzett a nősülési szándékról - amit aztán maga Jókai is elismert és megerősített -, úgy nyilatkozott, hog)' a két svábhegyi telket Róza lányára testálta. A Dárday segédletével tető alá hozott egyezségben ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy Róza anyai örökség kiszolgáltatása címén kap 25 ezer Ft kézpénzt, a svábheg)! telkekben élvezett 50 százalékos tulajdonrészesedését viszont átengedi nevelőapjának, aki így azok egyedüli tulajdonosává válik. Dárday em(ma: XII.) ker. Költő-utcza 23,/Tündér-utcza 23. A másik: 3536 tbsz. - 10161-10162 hrsz. I. ker. Költő utca 24./Tündér u. 26.