Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

fíloxérától (mint a pozsonyiak), vagy megvan már támadva, de védekeznek ellene, mint a dörgicseiek és saját magam is. Azt hiszem, hogy senkinek sem kell bemutatnom, hogy milyen az a filoxéra? Aki nem látta természetben, megismerheti a népszerű füzetekből, amikben le van írva és rajzolva, sokszoros nagyításban. Nálam minden szőlőmunkás kap egy nagyítóüveget (egy forint az ára), hogy a szőlő gyökerén megvizsgálhassa a gyanús sárga foltot. A filoxéra egy évben négyszer szaporít, úgy, hogy egyetlenegy tavasszal született özvegy filoxérának ősszel már ezerekre megy a törvénytelen ivadéka, mely a szőlő gyökereit szívja, rágja. Nyáron nem sínyli ezt meg a szőlőtő; mert csodálatos tenyésző erejével minden lerágott gyökere helyett két újat hajt; de a filoxéra télen is él és zabál, amikor a szegény szőlő már nem tudja a gyökereit helyre pótolni. Ezért hallani azt a sűrű lamentálást, „tavaly még pompás szüretet adott a szőlőm s tavasszal már ki sem hajtott!" - Nem bizony, mert már nem volt gyökere! „Egy" télen át a fíloxérától meglepett gyökerek úgy elkorhadnak, hogy ha az ember a szőlőtőkét csizmasarokkal megrúgja, csak kidül a földből: egy gyökérszál sem tartja benne. Amelyik még kihajt is, nyurga venyigét ereszt, sárga rezgő nyárfa levelekkel; s ha még fürtöt is hoz, annak a bogyói nem nőnek nagyobbra egy köles-szemnél. Úgy van a szőlő a filoxérával mint az ember a tüdőbajjal. Ha mindjárt az elején gyógyítás alá fogják, kiépül belőle; de ha már akkor viszik az orvoshoz, amikor azok a láthatatlan gyilkosok, a bacilusok, elpusztították a tüdejét, akkor már új tüdőt nem tud neki csinálni se a „vérsavó", se a „meráni levegő". A szőlőnél is addig kell a veszedelmet elhárítani, amíg életerős, mert mikor már a szőlő elsárgulásával maga panaszkodik a bajáról, akkor már el van veszve: új gyökeret nem csinál neki a szénkéneg. Azért ezt a sort írja föl minden szőlősgazda a szobája ajtajára: „Amint meghallod, hogy öt mérföldnyi közel ben valakinek a szőlejét megrontotta a filoxéra, rögtön szénkénegezd be a magad szőlőkertjét!" Mert már az akkor tele van filoxérával. - Csakhogy még nem panaszkodik. A télen fölhízott filoxéra kora tavasszal feljön a föld színére, szárnyat kap, repülővé lesz. Jó meleg napokon puszta szemmel lehet jól látni azt a szúnyograjként zsongó filoxéra-gomolyt a verőfényben. S ha azután jön egy jó szél, az végig fújja a repülő fíloxéra-tábort s teleszórja vele öt mértföldnyi területen az egész szőlőhegyet: jut belőle mindenkinek. Én tehát egész nyáron át hagyom a filoxérát mulatni; dehogy háborítom a szőlőt növés, érés közben a szénkénegezéssel. Hogy a szőlő nyáron át oda sem néz a filoxéra pereputtynak, bizonyítja azzal, hogy ősz felé alig győzöm