Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
védett is ennek anyagi következményeitől. Később emiatt aztán a komáromi származású Beöthy Zsolt irodalomtörténész, akinek édesanyja Jókai anyjának baráti köréhez tartozott, 75 özv. Jókaynét kegyetlenszívű hárpiának nevezte. 76 Jókay Jolán a vele gyermekkorában sokat incselkedő, kellemetlen játszópajtásával, Beöthy Zsolttal szemben azonban bátor, nyíltszívű és igaz emberként jellemzi nagymamáját, Jókai anyját: „ő nem bántott meg soha senkit, de ha valaki őt megbántotta, annak soha többé nem bocsátott meg." Pedig Pulay Mária idővel megbocsátott fiának és menyének is azért, hogy nemcsak hozzájárulása nélkül, de egyenesen akaratával szembeszegülve kötöttek házasságot 1848. augusztus 29-én Rákoscsabán. 78 Ehhez éppen Jókay Jolán szolgáltatta a legmeggyőzőbb forrást, amikor önmagával meglehetősen nagy ellentmondásba keveredve számolt be arról, hogy a Jókainál tett pest-budai látogatásáról visszatért anya, illetve anyós milyen elismeréssel beszélt a kávéuzsonnára meghívott komáromi nemes asszonyoknak Laborfalvi színészi és háziasszonyi teljesítményéről egyaránt. 79 Első házasságát illetően tehát megállapítható, hogy idővel a kezdetben nélkülözött anyai áldást is sikerült megszerezniük, és ez nem kis mértékben járult hozzá a házasság anyagi alapjainak stabilizálásához. A Grosz Bellával öregkorában kötött frigy esetében azonban ez az informális feltétel sohasem teljesült. Miután bemutattam az idős Jókai családi és baráti körében a még csak pletykaként megszellőztetett hír nyomán keletkezett riadalmat és Jókai annak lecsendesítése érdekében tett lépéseit, itt az ideje, hogy áttekintsük azokat a formális, jogi feltételeket is, amelyeket 1899-ben mindenkinek teljesítenie kellett ahhoz, hogy érvényes házasságot kössön. Annál is inkább indokolt ez, hiszen a Jókai bukását hozó 1896-os választást megelőző évben alapvetően megváltozott a házasságkötések jogi szabályozása. Ahogy az a törvény indoklásában is olvasható a házassági jogról szóló 1894:XXXI. 80 törvénycikk elfogadásával létrejött egy minden magyar állampolgárra nézve egyaránt kötelező, egységes állami jog, amely felváltotta a korábban egymás mellért élő és egyaránt érvényben lévő nyolc felekezeti jogot. Ezzel megszűnt az eltérő felekezetűek által kötött ún. vegyes házasságok tekintetében fennálló kettős jog és kettős bíráskodás, amely a törvényalkotó szerint megrendítette a házasság intézményének szilárdságát és visszaélések sorozatára vezetett. 81 Valóban, a házasságkötés és a válás ügyeinek jogi szabályozása 1895 szeptemberéig az egyes felekezetek a hatáskörébe tartozott, s még az sem számított ritkaságJókai és Laborfalvi Róza. Hegedűs Sándorné Jókay Jolán emlékiraíai. Singer és Wolfner, Budapest, 1927.18-19. old. A továbbiakban: Jókay Jolán, 1927. OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1393 8. f. Jókay Jolán, 1927. 18-19., 36. old. OSzK Kézirattára, Fond V/775. Jókai Mór okmányai. 79 Jókay Jolán, 1927. 26-27. old. so 1894:XXXI, tcz. a házassági jogról. In: Magyar Törvénytár 1894-1895. 81 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról indokolása. In: Pomogyi László (szerk.): Corpus Juris Hungarici CD. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000. A továbbiakban: CJH CD