Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

ken, de Magyarországon is a szomatista szemléletnek, ezen belül i> az agypatológiai irányzatnak a dominanciája figyelhető on , meg. Ezen megközelítés szerint az elmezavar egyszerűen agybetegség, hiszen ahogy azt Krafft-Ebing megfogalmazra, „ama szervnek kell megbetegedve lennie akkor, mikor a szellemi működésekben zavarok mutatkoznak, mely egyébként is, rendes körülmények közört közvetítője volt a szellemi folyamatoknak."

31 A Lackó Mihály által 32 agymitológusnak nevezett Salgó Jakab tankönyvében pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy az előrehaladott terjedő' hűdé se s elmezavarban — paralysis progressivában szenvedő betegek viselkedése „a kísérleti úton agytalanított" állatokéhoz hasonlít. Krafft-Ebing ennek megfelelően az elmebetegségek osztályozásánál is abból indult ki, hogy egészséges agyú vag)' (például öröklődés útján) terhelt agyvelő-szerkezettel rendelkező egyéneknél figyelhetők-e meg. Az előbbieket a psychoneurosisok közé sorolta, az utóbbiakat pedig a szellemi elfajidások közé. Ez utóbbiak közé tartozik az az elsődleges tébolyodottság, amelynek magvát minden változatában a téveseszmék képezik,

35 és amely aszerint bontható tovább újabb altípusokra, hogy üldöztetési vagy nagyzási típusú téveseszméket figyelhetünk-e meg az adott eseteknél. A paranoiás téveseszmékkel együttjáró elsődleges tébolyodottság egyik alfaja az ún. 36 perlekedési tébolyodottság, míg a Dr. Demjanovich által említett erotikus (szerelmi) rébolyodottság vag)" erotomania a vallási tébolyodottsággal együtt a nagyzási téveseszmékkel jellemezhető elsődleges tébolyodottság aleseteit képezik. A szerző így jellemzi a szerelmi rébolyodottság kórlefolyását: „Eddig megfigyelt eseteimben a betegek már eredetileg is hóbortos és eszelős egyének voltak, részint az öröklési hajlamosítás, részint pedig gyermekkorukban kiállort agybántalmak folytán. A betegség lényege ama téveszme körül forog, hog)" a bereget valamely előkelő so Uo. 131-132. old., 31 Krafft-Ebing, Richard; Az elmebetegségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. I. köt. Az elmebetegségek általános kór- és gyógytana. Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat, Budapest, 1884.15. old. Dr. Moravcsik Ernő Emil és Zofáhl Rezső fordítása. 32 Halál Párizsban. In: Lackó, 2001.131. old. 33 Salgó Jakab: Az elmekórtan tankönyve orvosok és jogászok számára. Franklin-Társulat, Budapest, 1899.

2 191. old. A továbbiakban: Salgó, 1899. Az őrületnek mint állatiságnak a klasszikus kori felfogásához vö. Foucault, Michel: A bolondság története a klasszicizmus korában. Atlantisz, Budapest, 2004.193-230., különösen 211-220. old. Sújtó László fordítása. 34 Krafft-Ebing, Richard: Az elmebetegségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. II. köt. Az elmebetegségek különös kór- és gyógytana. Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat, Budapest, 1884. 3. old. Dr. Laufenauer Károly fordítása. A továbbiakban: Krafft-Ebing, 1884. II. 35 Uo. 127. old. 3G A fővárosi közigazgatástörténet szempontjából talán legjelentősebb perlekedési tébolyodottsági esetet mutatja be Grün József, fővárosi tanító példáján Horváth J. András: A fővárosi önkormányzat közoktatáspolitikája, 1873-1890. In: Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a XIX. század elejétől a XX. század közepéig. Századvég, Budapest, 2006. 597-645., különösen 623-628. old.