Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

direkt módon beszélni a szexualitásról? Ha Grosz Bella helyett Bazin Alice-t, Jókai he­lyett Récipont mondanak, és még a fedő­történetben is csak utalások révén van szó a dolgok szexuális gyökeréről, akkor egy­részt elkerülherő a kegyeletsértés vádja, másrészt megőrizhető a beadvány fogalma­zóinak jó hírneve? Véleményem szerint azonban még a szexuális represszió hipoté­zisének egyáltalán nem magától értetődő fenntartása mellett is célszerűbb abból ki­indulni, hog)- ami jogilag hatékony lehetett eg)- barátnővel, az nem biztos, hogy kielégí­tő egy özveggyel szemben. Házasságkötési téboly és szerelmi tébolyodottság A fentiekben idézett perirattöredékben felbukkanó szexuális motívumok felvetik azt a kérdést, hogy a Jókai öregségéről és örökségéről folytatott, 1899. szeptember 16-ától szinte a mai napig tartó vitának szerves részét képezi-e a szexualitás prob­lemarikája, vag)' csak az értelmezés határai jogosulatlan átlépésének esete forog itt fenn. Annak belátásához, hogy nem a törté­nészi értelmezői tevékenység szabadságá­nak túlzott mértékű kitágításításáról van szó, amelynek során a forrástól egyre in­kább eltávolodva, horribile dictu az irat szö­vegét mintegy eltávolítva a magam inter­22 pretatív szövegével cserélem fel azt, egy újabb textust kell bevonnunk az elemzés­be, nevezetesen a Jókai Mór házasságköré­• • 23 sének körülményeiről szóló emlékiratot. Az 1899. szeptember 19-ei dátummal ellátott feljegyzés a Jókai házasságkötését megelőző napok, egészen pontosan szep­tember 14—15-e eseményeit taglalja. A Dárday Sándor, az Állami Számvevőség al­elnöke által írásba foglak szöveg, amelyet rajta kívül Nedeczky István, Feszty Árpád, Dr. Demjanovich Emil, Hegedűs Sándor, Fenyő Sándor és Bródy Sándor is aláírt, részletesen ismerteti azt a kísérletet, amelynek során a családtagok és a jó bará­tok Hegedűs és Dárday vezetésével meg­próbálták Jókait lebeszélni a Grosz Bellával kötendő házasságról. Amikor ez kudarcor vallott, akkor merülr fel az a lehetőség, hogy a hatósági beavatkozás eszközének igénybevételével kellene most már egye­nesen megakadályozni az esküvőt. A Grosz Belláék Szondy utcai lakásán tartózkodó Jókai hordárral küldött levelet a Bajza utcai Feszty-Jókai-villában tartózko­dó Dárdaynak, amelyben azon óhajának ki­fejezése mellett, hogy a továbbiakban lehe­tőleg ne kínozzák „újbóli eltérítési kísérle­tekkel", arra kérte őt, hogy a nősülése foly­tán közte és leánya, Jókai Róza között ren­dezendő vagyoni kérdésekben tető alá ho­zott megállapodást aláírásra készírtesse elő a közjegyzővel. Dárday válaszában megírta, hogy délután öt órakor az egyezmény alá­írása céljából érte fog menni, majd elment Vö. Lackó Mihály: Széchenyi-értelmezések: lélektan és szövegtan. In: Uő.: Széchenyi elájul. Pszichotörténetitanulmányok. L'Harmattan, Budapest, 2001. 49. old. A továbbiakban: Lackó, 2001. PIM Kézirattára, V.2617 Jókai Mór és Nagy Bella házasságkötésének körülményeiről szóló emlékirat. A továbbiakban: Emlékirat. Közli: Láng József: Dokumentumok Jókai második házasságának történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 1976/4. 506-512. old. A továbbiakban: Láng, 1976.

Next

/
Thumbnails
Contents