Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - RÓZSAFALVI ZSUZSANNA: „Ötvenéves aranylakodalom a múzsával"
volt, mely a hasonló, korábban már tucatjával megszervezett rendezvények grandió18 zusabb kiadása lett volna. Számos, a romantika kultuszfogalma felől értelmezhető vagy legalábbis megérthető, mára már azonban visszatetsző gesztus többsége szerencsére kikopott az eredeti tervek közül, így történt ez a korabeli fantázia egyik legszélsőségesebbnek tekinthető tüneményével: a Jókai lába elé virágot szóró nők „körmenetével" is, mely ha megvalósul, talán a magyar romantika legfantáziadúsabb írójának képzeletét is felülmúlta volna, nem kevés témát adva az előlapoknak. Az áprilisban újjáalakult és kibővült ünneprendező nagybizottság a közélet immáron szinte minden fontosabb szereplőjét soraiban tudhatta. S ahogy a díszkiadás zárókötetében olvashatjuk: „Voltaképpen könnyebb lenne azoknak a notabilitásoknak a nevét felsorolni, akik valami külső ok miatt a nemzet e tableaujáról hiányoztak." 19 A védelnök József főherceg volt, aki a hatvanas évektől fogva az egyre 18 Az előkészületek részletes tervezete olvasható a díszkiadás 100. kötetében, melyet a kiadó a jubileum történetének szentelt. A Jókai-jubileum története. 4-5. old. 19 Uo. 32. old. 20 József főherceg honvéd-főparancsnoki pályájának 25. évfordulóját néhány nappal a Jókai-ünnep előtt tartotta. Erről, valamint a két egymáshoz közel eső jubileumról cikkezett több korabeli lap is. Ld. Tolnai Lajos: József főherczeg és a magyar irodalom. Képes Családi Lapok, 1893. december 17. 51. sz. 101-102. old. 21 Gajári Ödön (1852-1919): hírlapíró, szerkesztő és országgyűlési képviselő. Politikai tárgyú cikkekkel jelentkezett főként a Pester Lloydbm, valamint a Nemzetben, s ez utóbbinak 1890 óta főszerkesztője, s egyúttal Jókai munkatársa is. erősödő hazai irodalmi élet pártolója és mecénása, így például a Kazinczy- és Széchenyi-ünnepek támogatója is volt. Az elnöki tisztséget Eötvös Lóránd töltötte be, aki a jubileumi ünnepség eseményeit és a 100 kötetes díszkiadás ügyét egyaránt koordinálta. Eötvöst munkájában a 32 tagból álló alelnöki bizottság segítette, melynek tagjai között ott találjuk Jókai személyes ismerőseit, barátait és munkatársait. így ott szerepeltek a politika kiemelkedő személyiségei: Apponyi Albert és Berzeviczy Alberr, a korabeli művészet legnépszerűbb egyéniségei: Benczúr Gyula, Mikszáth Kálmán, a sajtó és könyvkiadás vezető alakjai: Gajári Ödön , Rákosi Jenő, s a tudományos szervezetek vezetői, például Szász Károly 23 mellett a főváros vezetése: Ráth Károly 4 és Gerlóczy Károly is. A nagybizottság közel 500 tagja eredetileg országos ünnepségsorozatot tervezett, melynek csupán végső állomása lett volna Budapest, s az első tervek szerint minden nagyobb városban, vármegyeszékhelyen kü22 Rákosi Jenő (1842-1929): a korszak egyik legelismertebb főszerkesztője kiemelkedő szerepet játszott az ünnep szervezésében, hisz a lapokban megjelenő tudósításokat és hirdetéseket, valamint az előfizetési felhívásokat is szövegezte. Főszerkesztősége alatt a jubileum idején a Budapesti Hírlap a legalaposabb tudósításokat közölte a ceremóniáról. A hivatalos Jókai-ünnep napján mint az Otthon írók és Hírlapírók elnöke köszöntötte írótársát. 23 Szász Károly (1829-1905): az ismert író, költő, református püspök a jubileum idején az Akadémia másodelnöke és a Kisfaludy Társaság alelnöke, s ebben a minőségében köszönti is az ünnepeltet. 24 Ráth Károly (1821-1897): az egységes főváros megszületésétől, 1873-tól haláláig Budapest főpolgármestere.